Etnikai identitás, politikai lojalitás

A nemzeti kizárólagosságra törekvő 20. századi kelet-közép-európai államokban a határváltozások nyomán létrejött régi és új nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek folyamatosan szembesültek a hontalanság tényeivel: a nyelvi, kulturális, oktatási jogok megtagadásától az állampolgársági jogoktól való megfosztásig, a kisebbségek elűzéséig, fizikai felszámolásig terjedt az államideológia kisebbségellenes eszköztára. Lehet-e összeegyeztetni, s ha igen, miként és milyen következményekkel a nemzeti kötődéseket és állampolgári hűséget? Milyen kölcsönhatások jellemzik Közép- és Kelet Európa soknemzetiségű államaiban, régióiban az etnikai identitások és politikai lojalitásformák viszonyát? Az MTA Kisebbségkutató Intézetének évkönyveként megjelent tanulmánykötet szerzői az interetnikus viszonyoknak ezt a központi kérdését elméleti és gyakorlati megközelítésben vizsgálják. A státustörvény és a kettős állampolgárság kérdése kapcsán több elemzés is vizsgálja a Magyarországgal szomszédos államok kisebbségi magyar közösségeinek identitásszerkezeteit és lojalitásproblémáit. A történeti együttélési modellekről, a többes identitásszerkezetek kialakulásáról és működéséről, az új típusú migrációs, transznacionális magatartásformákról és a nehezen feloldható konfliktushelyzetekről egyaránt találunk jól dokumentált, friss kutatási eredményeken alapuló tanulmányokat.