Esőrácsok

Az író vallomása regényéről: Színhely: a Bukovinát odahagyó erdélyi határállomás, Kosna. Időpontja: 1941. júniusa, annak is egyetlen virradatváró éjszakája. Hősei: a madéfalvi szóratás székelyei. Mögöttük: az ismert, életükkel erezett szülőföld. Előttük: a vállalt ismeretlen. A színhelyből és időpontból következően: az áttelepülés legszorongóbb óráin hívtam elő, nagyítottam ki az esőrácsos, barakkosvirrasztású homályból, a kilátástalanság éjszakájából. Szándékom s a külső szorítása szerint: könyvem a benső történések könyve, látszatra cselekvés híján, mégis cselekvéssel, a történelem örvényébe kerültek lélektörvénylésével - földönfutóvá tett közép-európai sors minden terhével, próbatételével. Nyelvezete: a Vigyázó madár nyelvezete. Ritmusa: a fiatal Németh László által is keresett, időmértéken és ütemen túllépő harmadik ritmus, amely a szórend és az "egyenrangú tömbök egymás mellé hengerítésből" építkezik, nő prózai költeményprózába. Tamás Menyhért