...Erre a sziklára...

1973 tavaszán két levelezőlapot kaptam messzi földről. Barátaim küldték, egy Nobel-díjas fizikus és felesége. Már évek óta ismertem őket, de ez volt az első alkalom, hogy ily módon gondoltak rám. Egy levelezőlap lehet felszínes gesztus, de én tőlük kettőt kaptam két hét leforgása alatt. Barátaim először voltak Izraelben, és feltételezem, természetesnek vették, hogy üdvözöljék barátjukat, aki római katolikus pap. Nem lévén katolikusok - de még csak nem is tagjai valamilyen egyháznak, bár tágabb értelemben keresztények - , gondos választásra vallott, hogy az első lap VI. Pál páa történelmi látogatását ábrázolta a Szentföldön. A képeslap valahogyan elkallódott jegyzeteim között, de az esemény, amelyet ábrázolt, megmaradt emlékezetemben. A jelenet középpontja a fehér ruhás pápa volt bíborvörös palástban, amint a szürke kövezeten térdel. Körülötte gótikus íveket tartó oszlopok, még a keresztesek állították azon a helyen, ami a hagyomány szerint az utolsó vacsora színhelye volt.