Erdély története A legrégibb időktől a honfoglalásig - A honfoglalástól a mohácsi vészig - Erdély mint önálló fejedelemség - Erdély a Habsburgok alatt Készült a Kir. Magy. Egyetemi Nyomdában.

ELŐSZÓ Részlet a könyvből: Regevilág Szittyaországban Herodotos, a történetírás atyja, aki 480-ban Krisztus előtt élt, bejárta az akkori ismert világot és eljutott az erdélyi hegyek vidékére is. Elsősorban a Duna érdekelte, hisz annak folyása egész a gallusokig tartott, a Fekete-tengerig, de már ismerte a "Maris"-t is - a Tiszát nem említi. Később még egy nevezetes folyó szerepel a földrajzban a Körös - Chryseos -, vagyis az Aranyos. Mert az aranyat máris nagyon megbecsülték. Őt nagyon érdekelték a szittyák is, kik a mostani Déli Oroszországban tanyáztak és a legrégibb nemzetnek vallották magukat, egyenlőknek ebben az egyiptomiakkal. Hadúr a szittyák istene. Mikor a szittya először ölt ellenséget, azt bemutatja a királynak és csak az, ki ellenséget ölt, részesül a zsákmányban; aki nem ölt ellenséget, az szégyenszemre ült ott. Aki több ellenséget ölt, az két pohárból is ihatik. Ha a király gyilkoltat, az ellenség gyermekeit sem kíméli, csak a nőket. Szerződést úgy kötnek, hogy a bort vérükkel vegyítve, az italt tartalmazó edényre ráütik a kardot, nyilat és tegezt. A meghalt fejedelmet bebalzsamozzák, ágyasát, lovát és aranyát is elássák, de ezüstöt és rezet nem használnak. Tor gyanánt harminc ifjat ölnek. Hisznek a halhatatlanságban; Zalmoxis istenükhöz térnek. Megvan a saját nyelvük. Az emberevéstől sem tartóztatják magukat. Vissza TARTALOM A legrégibb időktől a honfoglalásig Regevilág Szittyaországban 9 Római világ 11 A húnok és avarok 14 A honfoglalástól a mohácsi vészig A honfoglalás 21 A kalandozások kora 25 Géza fejedelem és Vajk István 27 A kúnok betörése 32 A flandriaiak és szászok szabadságlevele. A három törvényes erdélyi nemzet 33 Tatárjárás Erdélyben 36 Vlachok beszivárgása Erdélybe a XIII. sz. végéig 37 Az Anjouk kora 39 Zsigmond király kora. A városok az országgyűlésben foglalnak helyet 42 A Hunyadiak 46 Mátyás és a közállapotok 60 Mátyás és a jobbágyság 62 A humanista kor műveltsége 64 A magyar hadsereg Mátyás alatt 66 A Jagellók. A birodalom bomlása. Dózsa György és a parasztháború 69 A nagy dráma befejezése 74 Erdély mint önálló fejedelemség Keleti Magyarország. János király és Fráter György 78 Az újjáalakulás kezdetei 86 A hitújítás és az irodalom 90 A Báthoryak 94 Bocskay István 102 Bethlen Gábor 110 I. és II.Rákóczi György politikája 118 A lengyel háború és Erdély bukása 124 A török háború kiújulása. Szent Gotthárd és a vasvári béke 126 Zrínyi Miklós és Erdély 130 A Wesselényi-összeesküvés 133 Önkényuralom és a protestánsok üldözése 137 Erdély Apafi fejedelem korában 145 A XVII. század lelkivilága és életmódja 149 Az erdélyi fejedelemség elhanyatlása. Az örökös királyság 158 Az örökös királyság és Erdély 160 A korszak történetírása 167 Erdély a Habsburgok alatt Leopold császár és király hitlevele 179 Caraffa és Kollonics 185 Rákóczi Ferenc felkelése 192 A Pragmatica Sanctio kora Erdélyben 207 Gróf Bánffy Dénes és Barcsai Ágnes 215 A görögkatolikus egyház alapítása 218 Mádéfalva és Buccow 220 A Hóra-király 225 Az 1790-91. országgyűlés és Erdély 236 Az alkotmány helyreállítása Erdélyben 246 Erdély állapota a XIX. század első felében 251 A magyarság és a románok 260 A román felkelés 268 Név- és tárgymutató 277