Endurance(635 nap a jég fogságában)

Fülszöveg Sir Ernest Shackleton (1874-1922) ír sarkkutató részt vett R. F. Scott antarktiszi expedíciójában (1901-1904), majd számos felfedezőutat tett a "fehér kontinensen". 1910-ben Budapesten tartott előadást, amikor a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. 1921-ben az Antarktisz körülhajózására vállalkozott, útközben azonban Déli-Georgia szigetén meghalt. A Déli-sark felfedezésének "hőskorát" zárja le Shackleton úttörő vállalkozása (1914-1916), amikor társaival gyalog akart átkelni az Antarktiszon. De az expedíció nem állt szerencsés csillagzat alatt: húszezer kilométer megtétele után, kétnapi hajóútra a céltól, az Endurance befagy a Weddel-tengerbe. A jégpáncél összeroppantja a hajótestet, és a legénységnek csak az utolsó pillanatban sikerül kimenekülnie. Három mentőcsónakkal, szánhúzó kutyákkal és a legszükségesebb felszereléssel egy jégtáblán telepednek meg. Hónapokat töltenek embertelen szenvedések közepette, amíg csónakba szállva végre elindulhatnak megkeresni Déli-Georgiát, egy sziklás földsarlót a végtelen óceánban. 1200 kilométert kell megtenniük a viharos, jeges tengeren, s ha csak egy hajszállal eltérnek a helyes iránytól, az végzetes lehet... Sir Ernest Shackleton 1919-ben megjelent visszaemlékezése nemcsak a leghitelesebb beszámoló, amit az Endurance expedíciójáról valaha írtak, de lélegzetelállítóan izgalmas olvasmány - a lehetetlent is megkísérlő és minden nehézségen diadalmaskodó emberi tudásvágy és akaraterő megrázó erejű dokumentuma.