Én is voltam jávorfácska...

Első regénye, Gál, a becsüs, 1926-ban jelenik meg Dick Manó kiadásában. 1932-ben felhagy a filmezéssel, s Berlinből visszatér Budapestre, hogy idejét az irodalomnak szentelhesse. 1938-ban könyveinek francia kiadása ügyében Párizsba utazik, s többé nem tér vissza Magyarországra. 1939-ben André Lang ismert francia újságíró, színpadi szerző felesége lesz, s egyetemi tanulmányokat folytat francia és angol egyetemeken. Cambridge-ban angol tanári diplomát szerez 1955-ben. Francia, és külföldön megjelenő magyar lapok, folyóiratok munkatársa. "Saint-Exupéry gyermekkorát vallotta hazájának. Én a magyar nyelvet. A magyar irodalmat. S nemcsak hogy nem próbálom lerázni anyanyelvem bilincseit, de naponta ijedten vizsgálgatom, nem lazult-e meg a lánc. Rendszeresen ugyanannyi időt fordítok kedves magyar klasszikusaim, a kortárs-írók, s a legifjabb nemzedék avant-garde hangját hallató műveinek olvasására, az új szavak, kifejezési módok, eszközök megismerésére, mint hajdan az idegen nyelvek, s a külföldi irodalom alapvető elemeinek elsajátítására. Emlékeim megírását is a magyar nyelv iránti szeretet sarkallta. A félelem, hogy a felnőtt koromban vasszorgalommal az agysejtjeimbe tömött francia, angol tudásanyag kiszorítja, túlharsogja a gyermekfejembe akaratlanul rögződött, a környezetem szájából hallott beszédet. Úgy és azzal a hangsúllyal, ahogyan több mint egy félszázaddal ezelőtt szüleim hozzám szóltak, az ,,akkori" magyar nyelven. Én is voltam jávorfácska... "Két évig szünet nélkül dolgoztam, úgyhogy 1924 őszén már egy tucat film volt mögöttem. (Pályafutásom alatt, a rövid- és hosszú filmekkel együtt, negyvenkilenc film főszerepét játszottam. ) De minden filmezésnél nagyobb elégtétellel töltött el, hogy ... alig volt hét, hogy valamelyik lapban ne jelent volna meg írásom. S az, hogy bennfenntes voltam művészkörökben, megkönnyítete a neves emberekkel készített interjúkat.