Egészségvédelem másképpen - Életünk és a magnézium

A talaj és ezzel a táplálékok magnéziumtartalmának csökkenése miatt a magnéziumhiányt tekinthetjük korunk egyik legnagyobb problémájának. A magnéziumszegény táplálkozás, a nem megfelelő magnézium-anyagcsere kezdetben panaszt (fáradékonyságot, a szellemi és fizikai teljesítmény csökkenését), később pedig kezelést igénylő betegségeket okoz. Az eddigi tapasztalatok alapján ez a folyamat a magnézium bevitelének emelésével megakadályozható, visszafordítható. 1972-ben Finnországban az egészségügyi reform keretében a WHO ajánlásainak - küzdelem a magas vérnyomás, az alkohol, a dohányzás, a drog, az elhízás ellen, fokozott testmozgás - felkarolása mellett elindították a széleskörű magnéziumpótlást magnézium!szulfátot tartalmazó konyhasóval. Az eredmény: a 35-64 éves férfiak körében három évtized alatt hatvankét százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri, tüdő- és légzőszervi betegségek valamint a rák okozta halálozások száma. Magyarországon pedig (ahol nem vezették be a magnéziumpótlást) tizenhat százalékkal nőtt... Dr. Kuti Vilma soproni, majd pomázi, budapesti körzeti orvosként, a Pest megyei KÖJÁL illetve az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársaként a 60-as évek elejétől foglalkozik a magnézium élettani szerepével. 1967-1982 között megszervezte és vezette Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének interdiszciplináris Magnézium Munkacsoportját, melyben százötvenen kutatták a magnéziumnak a növényi, állati és emberi létben betöltött szerepét. Meggyőződése, hogy az egészséges élet egyik alapfeltétele (a nem csekély mezőgazdasági haszon mellett) az egész élővilágot érintő magnéziumhiány megszüntetése. Könyvében (amelyet elsősorban háziorvos-kollégáinak szánt, de amelyet mindenkinek érdemes elolvasnia, aki környezet- és egészségtudatos életre törekszik) ezzel kapcsolatos tapasztalatairól, számos érdekes esetről számol be, illetve az azokból leszűrt következtetéseit, javaslatait fogalmazza meg.