Dzsumbujisták

A szociológiai irodalom immár a második könyvet termeli ki ugyanarról a helyszínről: a Dzsumbujról. Ez a lassan hetven éve fennálló szegénynegyed, bár sokat változott az elmúlt években, még mindig áll, problémái továbbra is megoldatlanok. Kecskés Éva 2005. Dzsumbujisták. Budapest, 3Sz. A Dzsumbuj a Ferencváros szélén az 1930-as években épült mini-lakótelep. A főváros szociálpolitikai kezdeményezéseként jött létre a közeli kiserdőben - az ún. néger faluban -, sárfalú, kátránytetejű tákolmányokban élő munkanélküliek helyzetének javítására. Az átadáskor, 1937-ben 426, zömében 28 m2-es szoba-konyhás, komfort nélküli lakás volt a telepen. 1983-ban, Ambrus Péter A Dzsumbuj című sokat idézett szociológiai munkájának megírásakor már a telep végnapjait vélte látni. A szerző egy elöregedett, nagyobbrészt kiüresedett, ideiglenes szükséglakástelepet írt le, melynek percei meg voltak számlálva. A Dzsumbuj azonban még mindig áll, a nyomor nem csökkent, sőt, újratermeli magát. A Dzsumbuj Help Közösségfejlesztő Központ 2001-es felmérése a száraz statisztikai adatok alapján a következő képet mutatta: - A telep 317 lakásának 85%-ában mintegy 800 laknak. - A lakások 60%-a 28 m2-es, komfort nélküli. - A Dzsumbuj lakóinak fele 30 évnél fiatalabb, harmada kiskorú és csak egy ötöde idősebb 50 évnél (szemben a budapesti 40, 14,2 illetve 32%-os átlagokkal). - A telepen a roma népesség körében az egy lakásra jutó átlagos lakószám 3,7 fő, a nem roma népesség esetében 2,42 fő. - A Dzsumbujban a tanulók száma (135 fő) csaknem megegyezik a 7-16 év közöttiek számával (128 fő). - 35 „őslakos”, 1945 előtt a telepre költözött lakó él a Dzsumbujban. - A megélhetési forrás alapján a lakók 16%-a rendelkezik bejelentett munkahellyel, 13%-a alkalmi munkából él, 3%-a regisztrált munkanélküli, 19%-a nyugdíjas, 20%-a pedig semmilyen legális megélhetési forrást nem tud felmutatni. - Az iskolai végzettség szerint: a 16 évesnél idősebbek 1%-a felsőfokú végzettségű, 7%-a érettségizett, 15%-a szakmunkásképzőt végzett, 53%-a 8 osztályt végzett, 19%-a pedig nem fejezte be az általános iskolát. - Az etnikai hovatartozás szerint a telepen élők 40%-a roma, 7%-a félroma, 49%-a pedig nem roma származású; (a 18 év alattiak körében ez az arány 52, 15 és 30%). - A megkérdezettek 8%-a a Dzsumbujban szeretne élni akkor is, ha lenne lehetősége elkötözni (az ezt válaszolók csaknem fele 62 év feletti volt). Az adatok persze csak körvonalazzák e nyomortelep sajátosságait. A valóság ennél sokkal árnyaltabb. A Dzsumbuj olyan, mint egy kis zárt világ: saját szlengje, hierarchiája, viselkedési mintája, szabályrendszere és működési mechanizmusa van. Kitörési lehetőség szinte semmi, talán csak a most felnövekvő nemzedék szocializációját, életminőségét lehet valamennyire befolyásolni. A Dzsumbuj Help, a Soros Alapítvány segítségével e nehéz körülmények között főképp erre a korosztályra koncentrál: óvodát tart fenn, délutáni foglalkozásokat, klubokat működtet különböző korú gyerekek számára, nyári táborokat szervez. Kecskés Éva könyve se nem szociológiai tanulmány, se nem szociálpszichológiai munka, se nem irodalmi mű: egy szociális munkás nagyon érzékeny vallomása, aki saját viszontagságain, őrlődésén, és örömein keresztül mutatja be e nehéz sorsú emberek mindennapjait.