A KönyvKereső szolgáltatás csak regisztrált ügyfeleink számára elérhető.
Hogy igénybe tudja venni, kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon oldalunkon.
corvina kiadó
| 1978
| füles, kartonált
|
151 oldal
FÜLSZÖVEG
Az impresszionisták 1886-ban rendezték nyolcadik csoportos kiállításukat. Ez a művészeti esemény tulajdonképpen már az impresszionizmus záróakkordja volt; az "öreg" impresszionisták közül néhányan már nem vettek részt rajta, míg az új nemzedék tagjai, a fiatal "neósok" éppen ekkor léptek első ízben a nyilvánosság elé. Ebből az új nemzedékből kerültek ki azok a művészek - elsősorban Georges Seurat és Paul Signac -, akiket pointillisták, divizionisták, illetve neoimpresszionisták néven tart számon a művészettörténelem. Míg az irányzat megalapítója Seurat volt, akinek az azóta világhírűvé vált "Nyári vasárnap a Grande-Jatte szigetén" című festménye, valamint aktjai, cirkuszképei és tájképei a következetesen alkalmazott pointillista technika zseniális megvalósításai, az új festői látásmód teoretikusa Paul Signac. "Delacroix-tól a neoimpresszionizmusig" című könyvének megírásában kettős törekvés vezette: egyrészt az irányzat művészettörténeti előzményeit kutatta, másrészt a neoimpresszionizmus keletkezésének körülményeit, célkitűzéseit, technikáját igyekezett tudományos alapossággal leírni. Csorda Géza, a kötet fordítója a tárgykörbe vágó több más tanulmánnyal egészítette ki a Signac-kötetet. A könyvet 59 fekete-fehér és 15 színes tábla illusztrálja. Az iparművészeti tárgy használati tárgy. A bögre arra való, hogy igyunk belőle; a kanál, hogy együnk vele: a törököző, hogy testünket szárazra törüljük. Az esztétikum - ma inkább, mint bármikor korábban - járulékos elem. Mégis - ma inkább mint valaha - nagyobb igényünk van arra, hogy a tárgyakkal ne csak használati funkciót lássunk el. Iparművészetünk hatni akar. A társadalmi hierarchiát tükröző régi művészettel szemben, korunk formatervezése - legalábbis nálunk - életformát szab... Századunkban építészetté vált az iparművészet, kellemes szférája háttérbe szorult és az életforma részeként egyre jobban megközelíti az elsődleges valóságot. Lukács kettős miméziselmélete tehát alkalmazhatónak bizonyul a formatervezés karakterének feltárásában is. Lukács így írja le az építészet mint technológia és az építészet mint művészet viszonyát: "A mű technikai konstrukciója tartalmilag és formailag egyaránt félreérthetetlen előre kialakítja azoknak a konstruktív meghatározásoknak a rendszerét és dialektikáját, amelyek valamilyen építmény esztétikai lényegét alkotják." Magyarán: a felhasználandó anyag, a rendelkezésre álló technológia és a kielégítendő funkciók formai megoldások sokaságát vetik el, e változatok közül az tekinthető a legjobbnak, amely megjelenésében tükrözi előállításának körülményeit és feltételeit. Az esztétikai alakítást funkció és forma Lukács által megvilágított eltérése indokolja. Az a tény, hogy egy szomjunkat oltó poharat és képesek vagyunk csúnyának látni, azt jelzi: szükség van iparművészetre... A törzsi harcos kunyhóját nem formatervezők alakították ki, és az ősi eredetű parasztházakat sem iparművészek tervezték. Hogy még egyértelműbb legyen az esztétikai paradoxon, tegyük hozzá: sem a kunyhó, sem a ház nem szép (és nem csúnya) akart lenni, mégis szépnek látjuk azokat. (Az indián vagy a földműves persze egyszerűen csak kunyhónak és háznak tekinti otthonát.) Ma viszont a hivatásos építészek is gyakran építenek csúnya házakat. Vissza
TARTALOM
Bevezetés (Francoise Cachin) 7
Paul Signac életrajzi adatai 17
Paul Signac: Eugéne Delacroix-tól a neoimpresszionizmusig
Előszó 21
Dokumentumok 22
Delacroix újítása 35
Az impresszionisták újítása 46
A neoimpresszionisták újítása 52
A felbontott folt 60
A három újítás összefoglalása 67
Tanúvallomások 68
A látás iskolája 75
Paul Signac egyéb elméleti írásai
A neoimpresszionizmus. Dokumentumok, 1934 85
A téma helye a festészetben és a kép jelentése, 1935 92
Szemelvények a neoimpresszionizmus egyéb dokumentumaiból
Georges Seurat: Levél Maurice Beaubourg-hoz, 1890 103
Félix Fénéon: A VIII. impresszionista kiállítás.
Camille Pissarro, Georges Suerat, Paul Signac, Lucien Pissarro 104
A tudományos impresszionizmus 106
Az impresszionizmus, 1887 111
A neoimpresszionizmus meghatározása 115
Egy tudományos esztétika (Charles Henry) 117
André Lhote: Seurat és Roger de La Fresnaye 122
Maurice Denis: Henri-Edmond Cross 124
A napfény 126
Bibliográfia 130
Jegyzetek 134
A képek jegyzéke 147
Névmutató 149
Kőrössi P. József (szerk.), Pomogáts Béla (szerk.), Mándy Iván Örkény István Göncz Árpád Déry Tibor Ágh István Ember Mária Kertész Imre Galgóczi Erzsébet Gömöri György Ignácz R