Dávidkáné-A kürt

Dávidkáné Gárdonyi Géza irói műhelyében szinte egyszerre született a legnépszerűbb magyar történelmi regény, az Egri csillagok és a Dávidkáné. Történészi alapossággal folytatott forráskutatásai során akadt kezébe az 1654-es nagykőrösi boszorkányper irata, mely a kisregény alapjául szolgált. ,,Hogy az Egri csillagok csataképei mennyire egy tőről fakadtak a Dávidkáné romantikus cselekményével, a XVII. század komor légkörében kivirágzó s minden erőszakkal dacoló szerelem költői szépségű történetével, születési körülményeik rokonsága is bizonyítja. Mert a Dávidkáné színes-eleven részleteiből, csatajeleneteiből terebélyesedett ki Bornemissza Gergely szövevényes élettörténete is, a váratlan helyzetek frappáns tarkaságában" - írja Z. Szalai Sándor. De az 1898-ban íródott kisregény mégsem tekinthető előtanulmánynak, írói ,,ujjgyakorlatnak". Önálló, öntörvényű mű, melynek különös értéket ad Gárdonyi nyelvének színes gazdagsága, láttató ereje. A kürt 1915-ben, az első világháború második évében írja Gárdonyi A kürt című kisregényét. Mint annyi más művében, itt is az önmagát szentesítő szerelem jogát hirdeti a konzervatív polgári előítéletekkel, egyházi elvárásokkal szemben. A romantikus szerelmi történet hátterében hol erőteljes, hol elhalványuló kontúrokkal rajzolódik ki a magyar kisváros egy sajátos társadalmi rétegének képe. Kisiparosok, vásári kofák, éhbéren tengődő városi kistisztviselők lassú léptű, szegényes álmokkal, torz elfogultságokkal terhelt világa ez - az első világháború távolról idevetülő árnyékában.