Csupa napfény a szívem

A rendkívül rokonszenves francia előadóművész chansonjai szinte varázsütésre arattak sikert hazánkban, és ma már mindenki ismeri és dúdolja őket, aki csak szereti a hangulatos muzsikát, a szívhez szóló éneket. Voltaképpen mi is a sikerének titka? Yves Montand elhatározza, elmondja életét: hogyan vált egyszerű ifjúmunkásból a "könnyű műfaj" egyik legnagyobb csillagává. A történetet magnetofon-szalagra diktálta, és ebből az anyagból Jean Denys újságíró szerkesztett könyvet. Montand visszaemlékezéseiben színesen, elevenen, sok apró anekdotával tarkítva meséli el ifjúságát, a család izgalmas menekülését. Olaszországból Franciaországba, serdülő éveit, amelyekben a küzdelmes munka egyhangú zaja mellett már ott csengett a dal, a kacagás, ott ragyogott a napfény. Élete úgy indult, mint a legtöbb szegény családból származó fiúé: álmokat szövögetett nagyszerű hőstettekről, hajmeresztő kalandokról, csodálatos sikerekről. És amikor atyai jó barátja tanácsára először lépett fel egy ütött-kopott színpadon s először hallotta a közönség tapsát, azt hitte, immáron ölébe hullott a megálmodott siker. Holott csak akkor kezdődött el a viszontagságok hosszú sora: kitört a háború, a német megszállók elől bujdokolt, és rádöbbent, hogy szívós tanulás nélkül nem viszi semmire a fővárosi nagy varieték fényszóróinak kereszttüzében. Mozgásművészettel, akrobatikával foglalkozott, tanulmányozta közönségét, és igyekezett szellemes, ötletes és mindig közvetlenül emberi játékkal meghódítani a hallgatóságot. A szorgalom, a munka meghozta gyümölcsét. Már nemcsak önálló előadóesteken villogtatja tudását, hanem világhírű filmekben, mint például A félelem bére főszerepében is kibontakozik tehetsége.