Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon

Ismertető: A Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon című könyv folytatni szeretné Esterházy Pál (1690,1696), Jordánszky Elek (1836), Schaffer Jakab (1897), Paulovits Sándor (1930), Bálint Sándor (1944), Szenthelyi-Molnár István (1971,1988) és Berecz Sándor (1981) munkáinak sorát. Épített is ezekre a szerzőkre, de sok mindenben el is tér tőlük. Felhasználja a legújabb történeti, művészettörténeti és néprajzi kutatási eredményeket, amelyek segítségével számos eddigi téves megállapítást korrigálni lehetett. A könyv nem búcsújáró ének- és imakönyv. Ezek sorában az utóbbi évekből és magyar nyelven csak a Harmath Károly által összeállított Búcsúsok útikönyvét lehet említeni, ez Jugoszláviában, Újvidékben jelent meg 1988-ban. Ebben a könyvben - hasonlóan az egyes nagyobb kegyhelyekhez kötődő búcsús ének- és imakönyvekhez - Harmath Károly a búcsújárás cselekményeinek rendjében javasol imákat és énekeket: az elindulástól a kegytemplomba érkezésig, s a hazatérésig minden fontosabb eseményhez. Könyvünk ezt egészíti ki az egyes kegyhelyek rövid történeti, művelődéstörténeti ismertetésével és a zarándokútra vonatkozó hasznos tanácsokkal. A bemutatott több mint ötven búcsújáró hely természetesen nem jelent hiánytalan felsorolást. Tartalmazza azonban az összeállítás céljainak megfelelően a leglátogatottabb és a megújulóban lévő kegyhelyeket. E válogatásban tehát egymás mellett szerepelnek az évi sok tízezres, esetenként százezres látogatottságú helyek, mint Máriapócs, Máriagyűd, Mátraverebély, amelyek határainkon kívül is sok zarándokot vonazanak és a csupán néhány falu, egy-egy kistáj életében szerepet játszók, mint pl. Kács, Sajópálfala, Gencsapáti, Báta. Földrajzilag is egyenetlenül oszlanak el: túlnyomó többségük a Dunántúlon és Észak-Magyarországon található. Ennek a történeti előzmények mellett az ország felekezeti megoszlása az oka. Búcsújáró helyeink és maga a búcsújárás ily módon lehet tükre és megjelenítője a magyar katolikus egyház és vallásgyakorlás múltjának, jelenének. Talán nem haszontalan, ha a búcsújárók nemcsk a kegyhelyek, kegytemplomok, s bennük a kegyképek és szobrok történetét, a tisztelet egy-egy jellegzetes mozzanatát ismerik meg, hanem a búcsújáró hely egyéb, vallásos épülésre is alkalmas látnivalóit: a település más templomait, kápolnáit , a búcsújáráshoz szorosan kapcsolódó kálváriákat, út menti kereszteket, szentek köztéri szobrait, s esetenként a természeti szépségeket is. Sajnos, a zarándokok ellátásáról keveset tudunk mondani. Kegyhelyeink korszerű kiépítése, szociális és egészségügyi létesítményekkel való felszerelése századunk első felében éppen csak megkezdődött. Ezt a folyamatot megakasztotta és teljesen lehetetlenné tette az 1940-1950-es évek fordulójától Magyarországon érvényesülő egyházpolitika, a vallásellenes intézkedések egész sora. A néhol megépített szállodát, az egyszerű tömegszállásnak berendezett zarándokházakat, a vendéglőket államosították, más célokra vették igénybe, vagy anyagi tehetség hiányában tönkrementek. Ezeket csak részben pótolják a magánházaknál bérelhető szállások, a búcsúvásár sátrai közt kirakodó lacikonyhások, italárusok. Nagyobb városainkban, üdülőhelyeinken a meglévő szállodákat természetesen búcsújárók is igénybe vehetik. Nagyobb létszámú csoportok egyszerűbb, de olcsóbb elhelyezésére megfelelők a turistaházak, ezek címeit igyekeztünk az egyes kegyhelyeknél megadni. A rendszeres búcsújárók számára a szálláshelyekre, étkezésre vonatkozó gyakorlati tanácsok nem újak. Ők ismerik a közlekedést, tudják, hogyan kell a hely adottságainak, évszaknak és időjárásnak megfelelően öltözködni. De újabb kegyhely felkeresésére távoli tájakról útnak induló zarándokok számára szükségesek ezek a tájékoztató adatok.- További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom: Néhány szó a könyvről és használatáról 7 Térképek 10 Mi a búcsú? 14 A magyarországi búcsújárás rövid története 15 Búcsús ünnepek 23 Sík Sándor: Az andocsi Máriához 25 Andocs 27 Baja - Máriakönnye (Vodica) 30 Báta 32 Bélapátfalva 34 Bodajk 36 Bucsuszentlászló 38 Budakeszi 41 Budapest - Máriaremete 43 Celldömölk 45 Csatka 47 Csicsó 49 Bera József: Csobánka 51 Csobánka 52 Csorna 54 Eger 56 Egerszalók 59 Esztergom 63 Feldebrő 65 Fertőszentmiklós 67 Gencsapáti 69 Gyöngyös 71 Győr 73 Gyula 76 Hajós 78 Hasznos 80 Jásd 82 Jászberény 83 Kász 87 Kópháza 89 Krúdy Gyula a búcsújárásról 91 Máriabesnyő 92 Máriakálnok 99 Máriakéménd 101 Márianosztra 104 Ady Endre: A Pócsi Mária 106 Máriapócs 109 Mátraverebély-Szentkút 113 Monok 117 Osli 120 Pécs - Havihegy 122 Péliföldszentkereszt 124 Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről (részlet) 126 Petőfiszállás - Szentkút 127 Röjtökmuzsaj 131 Sajópálfala 133 Segesd 136 Bittei Lajos: A solymári Mária 138 Solymár 139 Sopronbánfalva 141 Takáts Gyula: A sümegi csodatévő Máriához 143 Sümeg 145 Juhász Gyula: A Fekete Mária 148 Békés Gellért: Alsóvárosi búcsú a háború után 149 Szeged-Alsóváros 150 Szekszárd 154 Szigetvár-Turbék 157 Tétszenkút 160 Németh László: Alsóvárosi búcsú (regényrészlet) 162 Vác-Hétkápolna 163 Vasvár 166 Vértessomló 168 Búcsús naptár 170 Irodalmi válogatás 175