Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába

Megjegyzés: Fekete-fehér reprodukciókkal és illusztációkkal. FÜLSZÖVEG Oksar Bätschmann a modern művészetelmélet egyik legtermékenyebb irányvonalának, a hermeneutikának jeles képviselője. 1984-es első megjelenése óta könyve a művészettörténet elméletének klasszikus művévé vált. Érdeklődésének homlokterében a műalkotások szellemi lényege áll. A filozófiaival ellentétben a művészettörténeti hermeneutika nem általános, hanem tárgyspecifikus hermeneutika, azaz szem előtt tartja a tárgy sajátosságát. A szerző ennélfogva termékeny módon alakítja a művészettörténeti kutatás és hermeneutikus műértelmezés viszonyát. tudományos alapossággal vezeti végig az olvasót a műegészet konstituáló elemeken, foglalkozik az általa "képfolyamatok"-nek nevezett jelenségekkel (fény és árnyék; a rajzolás folyamata; vonal és figura; színviszonylatok; kompozíció, elrendezés és történet; metaforaképzés stb.), s innen jut el az értelmezés teljes vonatkozásrendszeréhez. Oskar Bätschmann 1943-ban Luzernben született. Tanulmányait Firenzében és Zürichben végezte. Bild-Kurs című könyvével szerzett doktori fokozatot. Ezt követően Rómában, Párizsban és Londonban végzett kutatómunkát, 1981-ben habilitált. A berni egyetemen a művészettörténet tanára. Több munkája jelent meg módszertani kérdésekről, a festészet és a szobrászat befogadásának kérdéseiről. Művészettörténeti érdeklődésének középpontjában a holland festészet, valamint Nicolas Poussin életműve állt. Vissza TARTALOM ELŐSZÓ... 9 A NEGYEDIK KIADÁS ELŐSZAVA (1992)... 10 BEVEZETÉS... 11 MAGYARÁZATOK (1-4. §) 1. § Művészettörténet, művészettudomány... 11 2. § Hermeneutika... 12 2.1. § Hermész versus Arisztotelész... 12 2.2. § Sensus litteralis és spiritualis... 13 2.3. § A megértés analízise... 14 2.4. § Filozófiai hermeneutika... 16 3. § Művészettörténeti hermeneutika... 17 4. § Megjegyzések a kutatás helyzetéhez... 19 ELSŐ RÉSZ: MIT JELENT "EGY KÉPET MEGÉRTENI"? (5-12. §)...21 5. § Bevezetés... 21 6. § A hamburgiak értetlensége 1919-ben... 21 7. § Erwin Panofsky a megértésről és meg-nem-értésről... 24 8. § Mit jelent az, hogy ,,egy kép"? ... 25 9. § A dolog megértése... 26 10. § Raffaello képe Alberto Giacometti rajza nyomán... 28 11. § Maurice Denis festészet-definíciója, Paul Valéry módszere... 29 12. § Hans Sedlmayr ,,macchiá"-ja... 33 MÁSODIK RÉSZ: KORLÁTOZÁSOK (13-20. §)... 36 13. § Bevezetés... 36 14. § A nyelv és a szövegek elsőbbsége... 36 15. § Olvassuk vagy nézzük?... 39 16. § Szövegek-e a képek?... 40 17. § Charles Lebrun, Walt Disney és a kódolás... 47 18. § Egyértelműek-e a képek? Dürer szerzetese... 50 19. g A beszéd korlátozása: egy probléma Giovan Pietro Bellorinál, egy javaslat Johannes Ittentől... 53 20. $ A látás és a kép felszabadításához... 55 HARMADIK RÉSZ: HAGYOMÁNYOS ÉRTELMEZÉS (21-28. §)...58 21. § A hagyományos értelmezés jellemzői... 58 22. § Ikonográfia... 59 23. § Tematikus intenció... 65 24. § Ikonológia: interpretáció vagy magyarázat?... 68 25. § Struktúranalízis... 71 26. § Látszatproblémák: alap, felépítés, beállítódás... 74 27. § A tradicionális cél: az értelem... 76 28. § Átmenet az értelmezéshez... 78 NEGYEDIK RÉSZ: A FESTŐ MUNKÁJA (29-38. §)... 80 29. § Bevezetés... 80 30. § A munka és a mű: Jackson Pollock... 81 31. § A sík megmunkálása... 83 32. § A festészet mint a szövegtől eltérő kitalálás... 87 33. § Művészeti ágak, műfajok, sémák... 91 34. § A vizuális >>források<<... 92 35. § A figurák kombinatorikája: Hodler... 96 36. § Kandinszkij pontja... 98 37. § Művészi intenció, ítélet és tudat... 103 38. § Következtetések az értelmezésre vonatkozóan... 10S ÖTÖDIK RÉSZ: TAPASZTALÁS ÉS SZEMLÉLÉS (39-45. §)... 106 39. § Bevezetés... 106 40. § A tapasztalat arisztotelészi módja... 106 41. § A tájékozódás mint a tapasztalat alapzata Kurt Badtnál... 109 42. § A tapasztalás dialektikus módja... 111 43. § Elhatárolások: élmény, újjáteremtés... 114 44. § Szemlélés... 116 45. § Szemlélés, értelmezés... 120 HATODIK RÉSZ: KÉPFOLYAMATOK (46-55. §)... 121 46. § Bevezetés... 121 47. § Fény és árnyék: a rajzolás folyamata... 121 48. § Vonal és figura... 124 49. § Színviszonylatok ... 126 50. § Kompozíció, elrendezés és történet... 130 51. 5 Szöveg - kép: kifejezés és re-prezentáció... 133 52. fi A megjelenítés mint kérdésessé tétel... 135 53. § A metaforika mint folyamat... 136 54. § Inverziók... 138 55. § Az értelmezés aszkézise... 140 HETEDIK RÉSZ: AZ ÉRTELMEZÉS VONATKOZÁSRENDSZERE (56-60. §)... 141 56. § Az értelmezés nagy absztrakt-reális vonatkozásrendszere... 141 57. § Az értelmezés igazolása... 144 58. § Van-e és ha van, akkor hányféle helyes értelmezés van?... 145 59. § Van-e út az értelmezéstől a kritikához?... 146 60. § Művészettörténet - az értelmezés felől?... 147 IRODALOMJEGYZÉK... 150 NÉVMUTATÓ... 162