Aztán mivégre az egész teremtés?

Jegyzetek az Úr és Madách Imre műveinek margójára "Igen, érezzük át azt a kétségtelen tényt, hogy a sztregovai ház Oroszlánbarlangja egy pillanatban a világmindenség közepe volt. Hanem Madách mennyországában botrány is van. Az a botrány, amit még Madách kortársai sem tudhattak: a XX. század botránya, s talán a XXI. századé is. S ez az, hogy a Teremtésből Világvégét csinálhat az egyik teremtmény: az ember." (Hubay Miklós) Hubay Miklósnak Az ember tragédiája témájára évtizedek alatt összegyűjtött jegyzetei páratlanul eredeti és megrázó interpretációt adnak magáról a madáchi műről és annak jelenkori aktualitásáról, a XXI. században is feltétlenül érvényes "eszkatologikus" látomásáról. Madách műve korántsem csak a Faust horizontja felől értelmezhető, hanem a tragédia nietzschei szelleme felől is. De a madáchi műről szóló excerpták Hubay Miklós legalapvetőbb drámaírói elveit is megmutatják, azt a szemléletet, mely az általa is idézett Schiller nyomán a színházat "morális intézményként" értelmezi. S meglepetésként egy egyfelvonásost kapunk, amely az eszkimó-szín befejezésével veszi kezdetét, s amelybe az idő falain át behallatszanak a madáchi mű gnomikus záróakkordjai. (Borbély András)