Az ördög megint Csíkban

Három-négy éves korára egy fiatalemberben összegyűl már annyi idegfeszültség, hogy időnként indiszponáltság lesz úrrá rajta. A fokozódó stressz, meg minden, a három-négy évesek hajszás élete. Nagyanyám azonban tudta, az ilyesmit könnyen orvosolni lehet, amennyiben tetemes mennyiségű fokhagymát etetnek meg az illetővel, majd letolatják vele a gatyáját, és meleg tejjel töltött bilire ültetik. A fokhagyma belülről taszítja, a langyos tej kívülről vonzza a gilisztákat, állította nagyanyám. Ez az eljárás kihúzza a gilisztákat az emberből, akibe így ismét visszatér az életkedv és a bizakodás. Repesve vágyik újra táncra perdülni a réteken és ligetekben. Vagy pukkantani egy jó nagyot valami petárdával, hadd élénküljön mások vérkeringése is. Serkenjenek immár tettre a befásultak. Később a gyógymód puszta említése is megteszi. A páciens körömszakadtáig tagadni fogja, hogy kedélye nyomott volna, látásmódja nélkülözné a távlatokat. Bármit megtesz, hogy bizonyítsa, nincs már szüksége a kúrára. Jó ideig tüntetően optimista lesz és tettre kész. Nekikeseredett, reményvesztett arcokat látva, ma is gyakran eszembe jut nagyanyám módszere. Nagyanyám a legkritikusabb helyzetekben is tudta, mi a teendő, s ha mégsem, akkor szeretett kísérletezni. (Molnár Vilmos) Illusztráció: Csató József