Az irodalomtudomány alapjai-irányzatok

E könyv eleve lehetetlen, mégis szükséges vállalkozás. Lehetetlen azért, mert olyan rendszerezett tudást ígér címében, amellyel leginkább csak a természettudományok, és talán egyes társadalomtudományok bírnak. A "tudomány" és az "elmélet" kifejezések ugyanis azt sugallják, hogy többé-kevésbé pontosan tudjuk, mi vizsgálatunk állandó tárgya, és hosszú idő összehordta számunkra mindazokat a módszereket is, amelyekkel erről a tárgyról szabatosan beszélni tudunk. Az irodalommal való rendszerszerű foglalkozás azonban nem, vagy nem teljesen ilyen. Koronként, közösségenként, sőt személyenként is mást és mást tartunk irodalomnak. Másrészt, bár tudományunk gyökerei látszólag vagy kétezer vére nyúlnak vissza, mégsem alakult ki egységes terminológia, és nincs olyan módszertan sem, amely az irodalomtudomány megbízható magját alkotná. A természettudományok és a művészettudományok párhuzamosítása ezért mélységesen félrevezető. A monologikus természettudomány egy, az elmélettől független tárgy leírását végzi el. A művészetek tudományai nem tárgyat írnak le, hanem viszonyt, élményt dolgoznak ki, így az elmélet bekerül a dolog, a tárgy, a műalkotás létezésébe TARTALOM Bevezetés - Az irodalomtudomány szükségessége 7 Az irodalomtudomány jelensége 7 Az irodalomtudomány genezise - irodalom, irodalomtudomány és irodalomtanítás 10 Az irodalom teljes életintegrációjának időszaka - az irodalomtudomány előtti szakasz 12 A megértés problémává válása - az irodalom tudományos feldolgozásának kezdete, az irodalomtörténet kialakulása 14 Az interpretáció nélkülözhetetlenségének kora - az irodalomelmélet születése 18 Az irodalomtudomány fogalma és irányzatai 24 Az irodalomtudomány, mint hermeneutikai jelenség 24 Az irodalomtudomány irányzatainak tudományelméleti előfeltételei 26 A modern irodalomtudomány tipológiája 30 Az irodalomtudomány feletti fogalmi rendszer: a kultúraelmélet 30 Az irodalmi jelenség elemei és az irodalomtudomány típusai 32 A kulturális értelemképzés stratégiái és az irodalomtudomány típusai 34 A premodern 48 A premodern (eredet-kontextus) irányzatok 48 Az irodalomtudományi pozitivizmus - a történeti-filológiai gondolkodásmód 49 Az irodalomtudományi pozitivizmus általános jellemzői 49 Két tipikus kontextuális felfogás: Taine és Scherer 52 A filológia - a nyelv kérdése a történeti-filológiai diskurzusban 56 A pozitivista irodalomtudomány rendszere 60 A pozitivista interpretációs módszer 61 A diskurzus klasszikus változatának kritikája 63 A szellemtörténet 64 A szellemtörténet születése, háttere 64 A szellem fogalma 65 A történelem fogalma 67 A szellemtörténeti kutatás módszerei 68 A történeti diskurzus későbbi változatai 70 Általános tendenciák 70 Marxizmus 71 Lukács György 74 Az irodalomtudományi modernizmus 77 Az irodalomtudományi modernizmus általános kérdései 77 A modern irodalomtudomány háttere 77 A formaelméletek 78 Az amerikai Új Kritika elmélete és interpretációs elvei 80 Az irányzat története 80 A műalkotás-egyed fogalma és az egyes mű természetének megragadása 83 Az egyes mű rendszerszerű leírása 89 Az irodalom funkciója 94 Az irodalomtudomány mint diszciplína és intézmény 96 Az Új Kritika kritikus pontjai 97 Az orosz formalizmus 97 Az orosz formalizmus helye a modernizmusban 97 Az orosz formalizmus irodalomtudománya - a formalista módszer 100 A forma új metafizikája 104 A forma funkciója 107 A forma reális elemei 109 Formaszerveződés és interpretáció 112 Egy interpretáció: Eichenbaum Ahmatova monográfiája 114 A strukturalizmus 117 A strukturalizmus története 117 Formalizmus és strukturalizmus 119 A korai strukturalizmus változatai 122 A strukturalizmus elméleti alapjai - Saussure 132 Roman Jakobson - a langue összetevői és a poétikai funkció 139 Roland Barthes - a szemiológiai strukturalizmus 144 A strukturalista interpretációs technika 149 Irodalom 154