Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai

Az intelligencia a pszichológia egyik legtöbbet használt, de egyúttal leghevesebben vitatott fogalma. A definíciót illető konszenzus hiánya ellenére az intelligenciatesztek eredménye, az IQ nemcsak a pszichológia, hanem egy sor társtudomány számára is nélkülözhetetlen mutató, amely már a gyermekkortól kezdve meglehetősen jól előrejelzi az életben való boldogulás különféle aspektusait.Noha a tudomány már eddig is jelentős mennyiségű adalékot szolgáltatott az intelligencia alakulását befolyásoló tényezőkről, még sok a felfedezésre váró összefüggés. Újabban egyre több kutató érdeklődése fordul a biológiai vagy környezeti okokból atipikus feltételek között fejlődő gyerekek felé annak a fölismerésnek a nyomán, hogy az ilyen természetesen létrejött kísérleti helyzetek különleges lehetőséget nyújthatnak a fejlődés mechanizmusának tanulmányozására. A kutatások egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a fejlődést befolyásoló biológiai és a környezeti tényezők közt bonyolult kölcsönhatások működnek, amelyek megragadása leginkább hosszú távú longitudinális vizsgálatoktól remélhető.A kötet betekintést nyújt a tudomány jelen állásába az IQ természetét és az intelligencia fejlődését illetően, és bemutatja a szerző 10 éves követő vizsgálatát, amely koraszülött valamint rizikómentes, időre született gyerekek fejlődésének összehasonlítására irányult. A kutatás - esetenként meglepő - eredményei tanulságosak lehetnek mindazok számára, akinek szakterülete vagy tanulmányai folytán az értelmi fejlődés az érdeklődési körébe tartozik.