Az idők jelei. Tanulmánykötet

A miniszterelnök aktív részvételével, egy konferencia keretében ismerte meg a nagyközönség az ,,Idők jelei" című kiadványt. Ezt követően elkapkodták a több ezer példányban nyomtatott füzetet. Tehát van igény a politika és a társadalom részéről is a magyar közállapotok őszinte értékelésére, és ennek alapján a középtávon követendő irány felvázolására. Olyannyira van, hogy többen igényelték egyes részterületek bővebb kifejtését, egy-egy izgalmas téma szakszerű bemutatását. Ebben a kötetben egy tucatnál is több tanulmány szerepel, melyek egyrészt hiánypótló szerepet játszanak, mint például a migrációval foglalkozó két fejezet, másrészt adatokkal alátámasztva alapozzák még a rövid kiadványban leírtakat és fejtik ki a jövőre vonatkozó elképzeléseket. A részletek iránt érdeklődő olvasó számos információhoz jut, melynek révén saját maga is meggyőződhet egy-egy közszájon forgó állítás hitelességéről, és muníciót kap ahhoz, hogy igazi értelmiségiként szakszerű vitákban védhesse meg az álláspontját. Bízunk benne, hogy ez a mű is célba ér és a maga módján hozzájárul egy valós, a keresztény értékrendnek megfelelő, magyar jövőkép beteljesítéséhez. Tartalom Balog Zoltán: PÁRBESZÉDET INDÍTOTTUNK 7 Martonyi János: EURÓPA ELSŐSORBAN ÉRTÉKREND 11 Barsi Balázs OFM: ÖNAZONOSSÁGUNK A KINYILATKOZTATÁS FÉNYÉBEN 17 Csejtei Dezső: RÖVID KÖRKÉP KORUNKRÓL - SOK KÉRDŐJELLEL 27 Bagdy Emőke: NEMZETI KARAKTER ÉS MAGYAR LELKIÁLLAPOT 2015-BEN 41 Lanczendorfer Erzsébet: A KERESZTÉNY SZELLEMŰ POLITIKÁRÓL 51 Maróth Miklós: A MIGRÁCIÓ GYÖKEREI 57 Náray-Szabó Gábor: FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS MIGRÁCIÓ 65 Tőkéczki László: MIGRÁCIÓ ÉS KERESZTYÉNSÉG 75 Spéder Zsolt: A FOLYAMATOSAN ÁTALAKULÓ CSALÁD AZ EZREDFORDULÓ MAGYARORSZÁGÁN 77 Baritz Sarolta Laura OP: VAN-E HELYE AZ ERKÖLCSNEK A GAZDASÁGBAN? 93 Fodor István: A GAZDASÁG EGY FONTOS RÉSZE 119 Velkey György: GYERMEKEINK EGÉSZSÉGE 135 Vecsei Miklós - Tarnai Zoltán: A LÁTHATATLAN GENERÁCIÓ 149 Dúl Géza: KÉT IRÁNYBÓL KÖZELÍTVE 159 Józsa Judit: GONDOLATOK MAGYAR ÖRÖKSÉGÜNKRŐL 183 Záborszky Kálmán: A MŰVÉSZETOKTATÁSRÓL 209