Az én második feleségem

Én, Kékes Tamás, jelen sorok írója, ma negyven éves vagyok és nagyon boldog. Még pedig azért, mert sikerült egy ifjúkori bűnömet jóvátennem. Ez az ifjúkori bűnöm - önök sejtik - az volt, hogy megházasodtam. Nem nagyon régen történt, mindössze négy év előtt, de ezt az időt ma már olyan távolnak látom, hogy bátran minősíthetem ifjúkornak. Különben is legokosabb, ha ostobaságokat mindig ifjúkori ostobaságoknak minősítjük. Ezen az alapon mindig fiatalok maradunk. Szóval, négy év előtt megházasodtam, most pedig sikerült férjhez adnom a feleségemet és újra megházasodnom. Elválásunk adatai, előzményei és következményei azonban nem mindennaposak. Ha nem is szenzációsak, de legalább is különösek. Ez bátorít arra, hogy - noha az írás nem mesterségem - a magam és első feleségem történetét, felnőttek okulására röviden elmondjam