Az emlékek nem hazudnak

"Ami az önéletírásból eddig kimaradt - mindaz benne foglaltatik az idén nyolcvanéves Merán Fülöp legújabb könyvében, amely a szerzo korábbi munkáinak szerves folytatása avagy kiegészítoje: emlékezés a régiekre, tunt idok, korszakok, emberek, arcok és események színes-érzékletes kaleidoszkópja, benne nyolc évtized megszívlelendo bölcsessége. A nemzetközi híru, hosszú élete során a vadászati kultúráért és annak elismertetéséért oly sokat küzdo, hazájában és külföldön egyaránt többszörösen kitüntetett írót - aki idehaza az idén vehette át a Magyar Vadászati Természeti Örökségért Érdemkeresztet, s akinek muveit, foként német nyelvterületen, de más nyelven is, több évtizede ezrek és ezrek olvassák - immár a hazai vadász- (és nem vadász) olvasók is jól ismerik: a csákberényi családi kastély elhagyásától a grazi, eggenbergi vadászati múzeum megalapításáig és vezetéséig ívelo, kivételesen gazdag életpályája nemcsak páratlan a maga nemében, de híven tükrözi hazánknak és vele Európa e tájékának az elbeszélo személyes sorsával mindvégig összefonódó legújabb kori történelmét annak viharaival, jobbára tragikus, ritkábban szerencsés sorsfordulóival, máig sem szuno, a nemzete sorsáért aggódó író által azok minden pillanatát figyelemmel követo változásaival. Gyermekkorától a második évezred küszöbén is túl terjed emlékeinek, gondolatainak, benyomásainak és meglátásainak hosszú láncolata, melynek történetei, reflexiói a helyüket a kötetben külön-külön is kerek egészként megálló elbeszélések, egyben olyan, érzékeny színekkel megfestett mozaikkockák, amelyekbol egy teljes (vadász)élet bölcseletének tablója kerekedik. Rajtunk áll, hogy megszívleljük tanulságait. Mert - miként az író is hangsúlyozza könyve bevezetojében - ,,azoké a jövo, akik tisztelik oseiket, és tanulnak elodjeiktol"! (Gellér Tibor)