Az V. István-kori gesta

ELŐSZÓ: Szerzője sokáig bizonytalan volt. Csupán a kort, amelyben keletkezett, lőhetett pontosabban meghatározni. Míg Béla király jegyzőjét három kancelláriában is kereshettük, abban régóta toljon az egyetértés, hogy az a gestaíró, aki közvetlenül Kézai Simon előtt élt, csak V. István uralma alatt működhetett. Lehet, felőle is szétágazóbbak volnának a vélemények, ha már korábban magára vonja a kutatók figyelmét, s nem másfél századdal Anonymus munkájának ismertté válása után dereng fel a sejtés, hogy krónikáink szövegébe belejavított a IV. Béla és Kun László közti rövid időszakban valaki, aki történetírónak érezte magát. Ki tudja, mily bizarr föltevésektől menekült meg azáltal történettudományunk, hogy nem a XVIII. században kezdték találgatni élénk fantáziájú kutatók, vajon mely krónikarészek származnak V. István kortársától, hanem erre csak a tudományos kútfőkritika megerősödése után került sor, amikor a megfontolt óvatosság általánosabb lett. TARTALOM: Bevezetés 7 I. A klerikus 11 II. Követként Nápolyban 28 III. V. Istvánról, az ifjabb királyról 42 IV. A nemzetségek uralmáról 63 V. Kiegészítések a régi gestához 84 VI. A gesta folytatása 113 VII. A királyi kápolna 124 VIII. Az Író európai kapcsolatai 138 Rövidítések jegyzéke 149