Az Úr Jézus 2006 újévi szavaival búcsúzunk stigmatizált Júliájától és Nadzsutól (1999-2006)

E könyv szerzője dr. Molnár Gyula diakónus, mariológus. Ez az elhivatott ember már évtizedek óta foglalkozik behatóan a Mária-jelenések és az ezzel kapcsolatos egyéb jelenségek történetével és valóságával. Élete átfogja az egész 20. századot: hiszen még fül- és szemtanúja jelen lehetett Prohászka Ottokár utolsó prédikációinak; majd Klebelsberg Kuno ösztöndíjasaként tanulhatott a berlini Collegium Hungaricumban, az egyik olyan intézményben, amelynek célja a trianoni Magyarország szellemi életének feltámasztása; megerősítése és nemzetközi szintű kiteljesítése volt. Molnár Gyula fiatal jogászként a két háború közti magyar országgyűlés u. n. parlamenti gyorsírójaként dolgozott. Szerepe a háború előtti ifjúsági katolikus mozgalomban meghatározó csúcspontját az 1938-ban rendezett budapesti Eucharisztikus Világkongresszuson érte el, amely azzal kecsegtetett, hogy az első világháborúban összeroppant európai kultúra a katolicizmus szellemiségből merítheti megújulásának erejét. A II. világháború alatt Molnár Gyula összekötő tisztként szolgált a keleti fronton. Beosztottai mindenüvé követték, akik különösen tisztelték benne elkötelezett hitét és mély kereszténységét 1949 után, a Mindszenty per kibontakozásától kezdve letartóztatásától félve bujkálnia kellett, mígnem 1950-ben elfogták és bebörtönözték. Börtönévet egy részét Márianosztrán töltötte, ahol a munka jórészét a miskolci egyetem építése tette ki a híres Dudujka helyszínén. E megpróbáltatásokból jó adottságai és buzgó lelkiélete következtében mind lelkileg, mind fizikailag megerősödve szabadult 1954-ben. Az 1960-as évektől kezdve elkötelezetten kutatta és hirdette a Mária-tisztelet különböző formák. Amikor ez lehetővé vált, nemcsak utazásait folytatta a nagyvilágban, hogy felkeresse a leghíresebb jelenések színhelyeit Franciaországtól Dél-Koreán keresztül Mexikóig; hanem élete jórészét annak a célnak szentelte, hogy a Mária-jelenéseket megismertesse hazai és külföldi közönségével. E tevékenységének gyümölcsei olyan, szamizdatban megjelent és terjesztett írások voltak, amelyek a Mária-jelenések tartalmáról és jelentőségéről szóltak. Ez a könyv nemcsak a Mária-jelenések összefoglalása, hanem kifejeződik benne dr. Molnár Gyula odaadó hite és töretlenül vallon életcéllá, amelynek követését élete minden szakaszában - a kommunizmus börtöneiben éppúgy, mint az elnyomás időszakiban vagy a rendszerváltozást követő országos káosz évtizedében - szolgálatnak tekintette.