Artmagazin 95 - 2017/3. szám

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. Artmagazin 95. szám Címlapunkon Olga Costa képe, aki 1925-ben, 12 éves korában emigránsként érkezett Mexikóba Németországból, ahová viszont korábban zenész szülei emigráltak a cári Oroszországból, a zsidóüldözések elől menekülve. Ez a képe, több művével együtt a dallasi múzeum mostani kiállításán szerepel, amely Mexikó művészetét mutatja be, hogy az amerikaiak testközelből ismerkedhessenek (mielőtt megépülne az ő kerítésük) azzal a kultúrával, ami kb. hatszáz kilométerrel lejjebb kivirágzott a közép-amerikai mesztic televényen. Nem kis mértékben annak a hatalmas európai vérfrissítésnek köszönhetően, amit Mexikó pont a zavaros idők miatt kapott folyamatosan a 19. század végétől, Trockijostul, Kahlo-apukástul és mint látjuk, Olga Costástul. És hogy a népvándorlásnál maradjunk: nemrégiben mutatták be a Kincsem című filmet, amiből viszont kihagyták azt a Tápió mentén lábra kapott legendát, hogy Kincsem azért volt nagy, vagyis éveken át a legnagyobb a lóversenyek hajrájában, mert a trénere nem sík terepen járatta, hanem mindig felzavarta egy dombra, aminek csodás kisugárzása egyébként súlyos ízületi baját is meggyógyította. Ez alatt a domb alatt sejtette a helyi birtokos testvérpár, a Kincsemet birtokló Blaskovich Ernő unokaöccsei, Blaskovich János és György Attila sírját, úgyhogy el is kezdtek ott ásatni, hogy előkerüljön... Attila sírja helyett egy szkíta aranyszarvasra - mint olvashatják cikkünkben, a perzsa és görög hatásokkal gazdagított szibériai-szkíta állatstílus valamilyen úton-módon a Tápió mellé került ötvösremekére akadtak. Lazán bár, de ehhez a kérdéskörhöz, a határok, kulturális kölcsönhatások témájához kapcsolható mostani interjúnk is, amiből kiderül, mekkora éhség mutatkozott a rendszerváltozás környékén a világ civilizáltabb feléből érkező információkra, és milyen nehéz még évtizedekkel később is a visszakapcsolódás a nemzetközi folyamatokba, ha ebből egy ország történetében kimaradtak évtizedek. Georg Baselitz kiállítása is ezt a kérdést boncolgatja, járja körül újra meg újra: hogy kiheverhetetlenek a történelmi traumák és az olyan abszurdumok megtapasztalása, mint amilyen például egy ország kettévágása. Olvasóink nézzék meg tehát a Nemzeti Galériában az egyik legnagyobb világsztár festő kicsit sem megnyugtató kiállítását, és közben örüljenek annak, hogy ma Magyarországon majdnem pont olyan egy zöldségesstand, mint ami mostani címlapunkon látható. Tartalom: 4-5 ARTANZIX 6-9 Kiállítás Mélyi József: KÉPZELETBELI VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR Georg Baselitz a Nemzeti Galériában 10-12 Kiállítás Zolnai Dóra: KÁRÓ BUBI ELŐTT KÉK RÓZSA 14-17 Műkereskedelem Martos Gábor: SZÜLETÉSEM ÁRA Frida Kahlo a műkereskedelemben 18-23 Kiállítás Fáy Miklós: LAS DOS FRIDAS Mexikóiak Dallasban 24-25 Kiállítás Márton Zsófia: DAUMIER SZEMÉVEL 26-31 Interjú Gréczi Emőke - Topor Tünde: TÖBB MAGYAR VAN KINT MODERN ÉS KORTÁRS ÁRVERÉSEKEN, MINT OSZTRÁK... Beszélgetés Soraya von Stubenberggel 32-33 Egy kép Szilágyi Róza Tekla: Boxing Day WOLFGANG TILLMANS: 17 ÉVNYI ELLÁTMÁNY 34-40 Biennálé Boros Géza: INSPIRATÍV TÉR VAGY HASZNÁLHATATLAN UDVAR? A Velencei Biennálé magyar átriuma 42-47 Elfeledett életművek Fehér Ildikó: SIC TRANSIT.... Hirémy-Hirschl Adolf elfelejtett dicsősége 48-54 Tanulmány Tarbay János Gábor: A TÁPIÓSZENTMÁRTONI SZKÍTA SZARVAS NYOMÁBAN 58-61 Memoriam Bojár Iván András: BOJÁR IVÁN, A FESTŐ - emlékfoszlányok egy másik apámról - 63 Gutenberg-galaxis Bálványos Anna: Nem akadémikus Akadémia-történet MOLNÁR ANTAL - TÓTH TAMÁS: A FALCONIERI-PALOTA, RÓMA