Amerikai írók: Gyilkosság Deptfordban + Kanada + A gyep bosszúja (3 mű)

Anthony Burgess 1964-ben, Shakespeare születésének négyszázadik évfordulójára publikált egy regényt a nagy drámaköltő elképzelt szerelmi életéről. Alig harminc évvel később, 1993-ban pedig megjelentette egy másik nagy drámaköltő regényes életrajzát. Akkor volt a négyszázadik évfordulója Christopher Marlowe halálának. A mai napig nem sokat tudunk Marlowe-ról. Egy varga fia, Cambridge-ben magiszteri titulust szerez, kiváló latintudós, az első igazán nagy Erzsébet-kori drámaíró, ateista, kém, homoszexuális, gyilkos és áldozat. Az ő alakján keresztül teremti újjá az angol nyelv szerelmese, Anthony Burgess az angol nyelv, kultúra és történelem egyik legnagyobb korát, I. Erzsébet uralkodásának szűk tíz esztendejét. A Nagy Armada támadását várva a királynő titkosszolgálata mindenhol összeesküvést szimatol, titkos katolikusok után nyomoz, Stuart Mária híveit fürkészi. Ezek közé a kémek közé jelentkezik még cambridge-i diákként "Kit" Marlowe, nem annyira hazaszeretetből, hanem inkább pénzért. Látva kutakodásának eredményét, a leleplezett összeesküvők felakasztását, kibelezését, felnégyelését, már odahagyná a testületet, de ez persze lehetetlen. Közben két igaz szerelmet is átél: a névtelen színészfiúval, aki a kor szokása szerint női szerepeket játszik (nem is csak a színpadon), és Tom Walsinghammel, a kor egyik legbefolyásosabb családjának sarjával, a titkosszolgálat vezetőjének unokaöccsével. A kémkedés elviszi Párizsba, Németalföldre, Skóciába, alkotótehetsége pedig feljuttatja a csúcsra: a Doktor Faustus és A máltai zsidó máig az angol drámairodalom mérföldkövei. És belekezd még egy történelmi darabba, ezt azonban már csak egy másik, frissen Londonba érkező tollforgató fejezi be -- Will Shakespeare. Az Erzsébet-kori Anglia mindennapjai, színei, szagai vesznek körül bennünket, amint kinyitjuk a könyvet. Urak és mesteremberek élete tárul elénk, meg uzsorásoké és gonosztevőké. Aki szívesen merül bele a történelembe, annak kincsesbánya ez a mű. Mint ahogy annak is, aki a tehetség kifejlődését és kifejeződését vizsgálná -- szerző és főhős párhuzamos zsenialitása teszi páratlanná Burgess utolsó regényét. Dell Parsons szüleit bankrablás miatt lecsukják, ikertestvére, Berner pedig elszökik otthonról. A család egyik barátja nyújt segítséget a magára maradt fiúnak, amikor átcsempészi őt az USA-ból Kanadába, Saskatchewan tartományba. A kietlen prérin, egy isten háta mögötti, lerobbant kisvárosban Arthur Remlinger várja; egy megnyerő modorú, titokzatos, karizmatikus alak, akinek múltja sötétségbe vész. A férfi hiába bánik a fiúval szinte saját fiaként, lobbanékony, erőszakos természet; Dell úgy érzi, Remlinger mellett ébernek és óvatosnak kell lennie... Charley gnómszerű, izmos, vad indián; zsíros, fekete haját strasszos női csattal tűzi fel, ajkán rózsaszín rúzs, a szeme körül fekete festék nyoma látszik. Ő lesz a fiú gyámja és tanítómestere, aki felkészíti Dellt a feladataira a libavadászattól kezdve a túlélésig. Ford regényének lapjain megelevenednek a kietlen vidék fura figurái: Charley, a különc indián, Florence, a festőnő; bevándorlók, olajmunkások, utazó kereskedők. Dellnek ebbe a közösségbe kell beilleszkednie, itt kell felülkerekednie a megpróbáltatásokon, és megőriznie önmagát. A Kanada elemi erejű regény a határok átlépéséről, a családi kötelékek titokzatos erejéről és az egyedüllétről. Richard Ford visszafogott, letisztult prózája érzékenyen ábrázolja a legnagyobb kalandot: az életet. A Kanada mestermű, Richard Ford pedig az egyik legnagyobb élő amerikai klasszikus. A szerző e kötetbe foglalt novellái, tárcái, szösszenetei egyfelől helyhez és időhöz kötöttek: "Krisztus kattintotta fényképek" Kalifornia és a Csendes-óceán parti északnyugat, a Pacific Northwest életéről a nagy lázadások korában, a 60-as években.