Állam és nemzet

KÉPGARANCIA: Alba Litera saját kép. Alcím: Uralkodó nemzet- és nemzetiségpolitikai eszmék Magyarországon (1920-1941) Író/Szerző: Cholnoky Győző Kiadó: Hatodik Síp Alapítvány Kiadás éve: 1996 Oldalszám: 123 Kötés: Puhatáblás Nyelv: Magyar Állapot: jó ISBN: 9638294256 Méret: 16 cm x 23 cm A magyar politikai és tudományos elit nemzeti és nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos felfogásában a két világháború közötti időszakban törésvonalat jelentett 1938, a müncheni egyezmény és az első bécsi döntés éve. Míg az 1920 és 1938 közötti uralkodó nemzeteszmék a kisebbségben élő nemzetek önrendelkezését, az önrendelkezés jogi, politikai biztosítékainak megteremtését emelték paradigmatikus rangra, addig az 1939 és 1941 közötti időszakban érezhetően előtérbe nyomul a Szent István-i állameszme, a politikai nemzet koncepciója. (...) Az egész korszak záróéve 1941, Magyarország hadbalépésének esztendeje. A nemzeti érdekek érvényesítése ettől kezdve csak igen erős - és egyre szigorodó - korlátok között történhetett csak meg, ami azzal is járt, hogy a továbbiakban szétfoszlott a politika és a tudomány szoros (egymást erősítő) kölcsönhatása a kisebbségi problematika kezelésében. Buza László nemzetközi jogász 1936-ban még figyelmeztethetett - nyílt nemzetiszocialista-ellenes éllel - a diktatúra kisebbségi jogokat korlátozó természetére, sőt később, 1940-ben Teleki Pál miniszterelnök (képviselői minőségében) a parlament plénuma előtt akadályozta meg alkotmánysértésre hivatkozva a nyilaskeresztes párt - német expanziós ambíciókat tükröző - nemzetiségi törvényjavaslatának napirendre tűzését. A háborús események és a diktatúra fenyegetésének árnyékában a politika számára visszhang nélkül maradtak azok a nemzeti önismeretre alapozó tudományos törekvések, amelyek a magyarság helyzetét a velünk és szomszédságunkban élő más népek kapcsolatrendszerében, a történelmi folyamatokban megnyilvánuló azonos és eltérő vonások vizsgálatában kívánták megjeleníteni. Az utolsó lehetséges pillanatban (a német megszállást közvetlenül megelőzően), de mégis későn kapta meg a nemzet Szekfű szigorú kritikáját a kialakuló "tekintélyi államról", az eldurvuló közéletről és a politikai hagyományainkkal való rossz sáfárkodásról. Beigazolódott Jancsó Benedek 1927-ből származó komor prognózisa is: Magyarország elcsatolt területeit csak nagyhatalmi segítséggel és háború árán szerezheti vissza. És végül: tragikusan irányított egybeesésnek kell tekintenünk, hogy a korszakhatár, 1941, egyben Teleki Pál halálának éve.