A zenekari muzsika műhelytitkai

Előszó A zenekar törvényszerűségeivel foglalkozó szakkönyvek többsége az egyes hangszerek ismertetésére épül - ez a közös vonása többek között Berlioz, Widor, Forsyth és Siklós hangszerelés-tanának. E klasszikussá vált szakmunkák még ma is betöltik feladatukat: megalapozzák a zeneszerző, a karmester és általában a zenekari irodalom iránt érdeklődők ismereteit. Mindazonáltal a zeneművészet hatalmas iramú fejlődése, a zenekar perspektíváinak tágulása az elmult évtizedek folyamán, megsokszorozta egyúttal a hangszerelés problémáit is. Ezekre gyakorta hiába keresünk megoldást a kézikönyvekben. Kiragadva néhányat e gyakorlati problémák közül: új zenekari művek bemutatóival kapcsolatban nemegyszer merülnek fel a hangsúlytechnika, a pedálkezelés és általában a tömör (vagy éppen a vézna, illetve vastag) hangzás különböző kérdései, mint ahogyan gyakran esik szó a zenekari építkezés formaalkotó szerepéről, s az ezzel kapcsolatos erényekről és fogyatékosságokról is. Ezek a kérdések, amelyekkel a szakirodalom mindeddig nemigen foglalkozott, s amelyek a zenekari gyakorlat mindennapos problémái, kerültek a tanulmány középpontjába. Célja: a zenekari gondolkodás belső logikájának, a teljes zenekari apparátus mozgási törvényeinek feltárása. Amennyiben az egyes hangszerek, a zenekar résztvevőinek egyéni képességeiről esik szó, ezek minden esetben a zenei folyamat egészének részletkérdéseiként merülnek fel Tartalom Előszó 5 Táblázatok 7 Kényes regiszterek 9 Trilla és tremolo 20 Hangismétlés 24 Staccato 33 Legato 39 Akkordok 41 Hangzatfelbontás 45 Tartott hangok 50 Példák 53 Dimenziók 57 Magasság - mélység 60 Kettőzés 64 Dinamika 74 Hangsúly 80 Zenekari ritmika 83 Egy- és többszólamúság 89 Disszonanciák 91 Zenekari harmonizálás 97 Szólamvezetés 103 Szerepkör 105 Tagolás 110 Formálás 117 Forrásművek jegyzéke 123 Névmutató 124 Tárgymutató 125