A változás mámora

A regényt az író 1934-ben kezdte el, majd félbehagyta, később filmforgatókönyvet írt belőle, elbeszéléssé is átalakította, végül hosszú évek múlva fejezte be, de csak halála után jelent meg. Christine Hoflehner klein-reiflingi postáskisasszony története az első világháború után felnőtt generáció tiltakozása a tönkretettek, szegénységbe taszítottak, rosszul fizetett és értelmetlen munkát végzők nevében. Tiltakozás az örök igazságtalanság ellen, hogy értékes, becsületes emberek dohos szobákban, rosszul öltözötten kénytelenek élni, míg mások, náluk sokkal méltatlanabbak dőzsölnek. Christine erre akkor döbben rá, amikor gazdag amerikai nagynénje néhány napra meghívja egy előkelő nyaralóhelyre. A fény, a csillogás, a könnyed, vidám élet persze elbűvöli Christinét, s amikor visszalökik a klein-reiflingi, háború utáni osztrák nyomorúságba, ebbe nem tud beletörődni. Orosz hadifogságból hazatért, hozzá hasonlóan nyomorult szeretőjével kétségbeesett lépésre szánják el magukat, s Zweig az olvasóra bízza, gondolja-írja tovább a regényt: gazdagság vagy börtön vár-e erre a két emberre, akik csak jogos jussukat akarják kicsikarni az élettől