A tudományfejlődés kérdőjelei

FÜLSZÖVEG Az inkommunzurábilitás problémája mindmáig egyike a legélénkebb viták középpontjában álló tudományfilozófiai kérdéseknek, noha idestova húsz éve vetődött fel Kuhn és Feyerabend műveiben. E szerteágazó és sokrétű problémakör mögött az az alapkérdés rejlik, hogy lehet-e, és hogyan lehetne egymással összemérni - s ennek eredményeképpen azután fejlődési sorba rendezni - a természettudományos megismerés története során létrejött és egymástól alapvető (módszertani, tapasztalati és fogalmi) tekintetben különböző, ezért összemérhetetlennek (inkommenzurábilisnak) tűnő tudományos elméletek. A könyv e sokoldalú problematikának főleg a nyelvi vonatkozásaival foglalkozik, és a tudományos terminusok jelentésváltozásának következtében fellépő, számos angolszász tudományfilozófus, főként pedig Feyerabend által feltételezett inkommenzurábilitás elkerülhetősége mellett érvel. TARTALOM Bevezetés 7 A kérdés tudományfilozófiai háttere 17 A tudományos megismerés filozófiai rekonstrukciókról 17 A kétnyelv-modell (Az empirikus-teoretikus dichotómia) 29 Az inkommenzurábilitás-probléma fellépése (Episztemológiai-metodológiai és jelentéselméleti vonatkozások) 36 Az inkommenzurábilitás-probléma következményei (Kuhn és Feyerabend álláspontja) 46 A jelentésváltozás (Meaning variance probléma) 46 A metodológiai inkommenzurábilitás 53 Az inkommenzurábilitás-koncepció tudományfilozófiai kritikái 63 Függelék 98 A kérdés jelentéselméleti háttere 105 A logikai pozitivista jelentéselmélet (A kognitív szignifikancia kérdése) 105 Az analitikus-szintetikus dichotómia 118 Az analitikus-szintetikus dichotómia kritikája 126 A nyelv ontológiai elkötelezettségeink kérdése 140 Az analitikus-szintetikus dichotómia a tudomány nyelvében 146 Kumulativitás és kommenzurábilitás összefüggése 159 A probléma megoldásának lehetőségei (A Putnam-Kripke-féle referenciaelmélet) 167 Irodalomjegyzék 183