A természet világa I-IV. A CSILLAGOS ÉG - A LÉGKÖR - A FÖLD ÉS A TENGER - A FÖLD ÉS AZ ÉLET TÖRTÉNETE - A KIRÁLYI MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT SZÁZÉVES FENNÁLLÁSÁNAK EMLÉKÉRE

Az I. kötet 1938-ban került kiadásra. Az I. kötet 5 színes, 29 fekete műmelléklettel, egy csillagtérképpel és 300 szövegközti képpel, a II. kötet 4 színes, 21 fekete műmelléklettel és 244 szövegközti képpel, a III. kötet 4 színes, 20 fekete műmelléklettel és 158 szövegközti képpel, a IV. kötet 5 színes, 18 fekete műmelléklettel és 208 szövegközti képpel illusztrált. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat százéves fennállásának emlékére adták ki. SZERZŐ Bacsó Nándor Dr. Aujeszky László Dr. Detre László Dr. Lassovszy Károly Dr. Móra Károly Dr. Réthly Antal Dr. Koch Sándor Dr. Mauritz Béla Tóth Géza Dr. Kéz Andor Dr. Ballenegger Róbert Dr. Lassovszky Károly Dr. Tolmár Gyula ELŐSZÓ Az emberi érdeklődés állandóan tágítja a megismerés határait. Nem elégszik meg az önmaga és közvetlen környezetének vizsgálásával, hanem ebből a ,,mikrokozmosz"-ból figyelmét a ,,makrokozmosz" felé irányítja. Ennek megismeréséhez vezető út első lépcsőjének tekinthetjük az emberi élet színhelyének, a Földnek ismeretét. Meg fogjuk vizsgálni, hogy a Föld, függetlenül a Naprendszerben elfoglalt helyétől és szerepétől, milyen fizikai tulajdonságokat árul el, majd pedig azt, hogy a Naprendszerhez viszonyítva milyen sajátságokat vehetünk rajta észre és ezeket a tudomány mai állása szerint miként magyarázhatjuk. Ha a Földről helyes képet akarunk magunknak alkotni, mindenekelőtt ismernünk kell méreteit és ezeknek meghatározási módszereit, a tömegét, a belsejére vonatkozó kutatások eredményeit; ha azután a Föld mozgásait is megismertük, akkor a Naprendszerben betöltött szerepéről is tiszta képet kapunk. Az egyes tudományok fejlődése folyamán gyakran előfordul az, hogy az ismeretek köre annyira tágul, hogy a tudománynak kezdetben összetartozó részei önállósítják magukat, vagy pedig egészen új, nem sejtett lehetőségek nyílnak meg új tudományág létrejöttéhez. A földmívelő népeknél idők folyamán kényszerűségből fejlődött ki az a tudomány, amely a földfelület pontosan ismert részekre osztását célozta. Különösen Egyiptom kedvezett ennek, mert a Nílus áradása minden esztendőben elmosta a kijelölt határokat, amelyeknek újból való kijelölésére a geométereket, azaz földmérőket alkalmazták. A földmérés tudománya az idők folyamán nevet változtatott, geometriából geodézia lett és a tudomány haladásával egyik főfeladatává vált Földünk méreteinek a lehető legnagyobb pontossággal való meghatározása. Ha valamilyen test nagyságát meg akarjuk határozni, önkénytelenül is olyan tárgyhoz hasonlítjuk, amelyiken valamilyen szabályosságot fedeztünk már fel. A szabályosság pedig azt jelenti, hogy valamilyen geometriai vonatkozást olvashatunk le az illető tárgyról, hogy valamilyen jól meghatározott geometriai alakhoz hasonlítjuk. Vissza TARTALOM I. kötet Dr. Tolmár Gyula: A Föld mint égitest 1 A Föld alakja és méretei 1 A földmérés (geodézia) 1 Háromszögelés 2 A geoid 5 Az inga és törvényei 8 A nehézségi gyorsulás rendellenességei 9 Az általános nehézségi szabálytalanságok. Az izosztázia 12 A Föld tömege és ennek meghatározása 13 Cavendish módszere 16 A Föld belseje 18 A Föld mozgásai 19 A Föld forgása 19 A Föld mozgás a Nap körül 23 Precesszió. A tavaszpont hátrálása 25 A nutáció 28 A Föld kisebb mozgásai 28 A sarkmagasság ingadozása. A földrajzi szélesség változása 28 A kontinensek úszása 30 A Hold 31 Látszó mozgás 31 A Hold távolsága 33 A Hold napkörüli pályája 34 A holdpálya hajlása és mozgása 35 A holdfázisok 36 A Hold nagysága, tömege, sűrűsége 38 A Hold tengelykörüli forgása 40 A libráció 40 A Hold felülete 42 A Hold légköre 45 A holdfelület felmérése. Magasságmérés 46 A Hold fényessége 47 A Hold fényességének változása a fázis szerint 47 A Hold felületén uralkodó hőmérséklet 49 Dr. Tolmár Gyula: A naprendszer 49 A naprendszer tagjainak fizikai tulajdonságai 49 Merkur 50 Méretei és képe a távcsőben 50 Forgási ideje 51 Felülete, fényessége 52 Vénus 54 Távolsága, nagysága és képe távcsőben 54 Részletek a Venus felületén. Tengelyforgása 54 A Venus légköre 55 A Venus színképe 57 Mars 57 Pélyája, fényessége 57 Mars felülete, forgása 58 Sarki foltok 59 Légköre színképe és felületi hőmérséklete 59 A Mars-csatornák 60 Marsholdak 61 A kis bolygók 62 Felfedezésük. Számuk. Pályaviszonyuk. Nagyságuk 62 A kis bolygók fizikai tulajdonságai 64 A kis bolygók eredete 65 Jupiter 66 Méretei, keringése és forgása 66 Felülete 67 A vörös folt és a fátyol 68 Fényessége, színképe, sugárzása 69 Jupiter holdjai 70 A fény terjedési sebességének meghatározása 71 Holdak pályái és fizikai tulajdonságaik 71 Saturnus 73 Az első megfigyelések 73 Keringési ideje, méretei 74 Felülete 74 Saturnus gyűrűje 75 A gyűrűrendsezr fizikai tulajdonságai 75 A Saturnus holdjai 78 Uranus 79 Méretei. Keringése és forgása 79 Fényessége és színe 79 Felülete 80 Az Uranus holdjai 81 Neptunus 82 Felfedezése 82 Méretei, keringése 82 Színképe, felülete 82 A Neptunus holdja 83 Pluto 83 Felfedezése 83 Pályája, méretei 84 Tömege 84 Üstökösök 85 Megjelenésük, alakjuk 85 Az üstökösök térbeli pályái 86 Az üstökösök elnevezése és száma 87 A visszatérő üstökösök 87 Az üstökösök fizikai és kémiai tulajdonságai 88 Az üstökösök tömege 89 Az üstökösök színképe 90 Az üstökös fejének és csóvájának kialakulása 91 Halley üstököse 93 Az Encke-féle üstökös 94 A Biela-üstökös 94 Meteorok 95 Általános leírás 95 Meteorpályák 96 A meteorok száma 96 A meteorok fizikai tulajdonságai 98 Az állatövi vagy zodiakális fény 101 Dr. Móra Károly: Csillagászati műszerek 102 A távcső 102 Célja és fajtái 102 A vizuális refraktor 102 A távcső nagyítása 104 Látómezeje 106 Fényessége 106 Feloldóképessége 107 Parallaktikus felállítása 108 A refraktor feltalálása és fejlődése 111 A reflektor 111 A fotográfiai távcső 113 A refraktor és reflektor összehasonlítása 114 A pozíciós asztronómia műszerei 119 A meridiánkör 119 A csillagászati óra, kronográf és a személytelen mikrométer 125 A passage-műszer 127 A pozíciós mikrométer 128 A Michelson-féle interferométer 129 A komparátorok 130 A csillagászati fotometria műszerei 133 A Zöllner-féle fotométer 133 Az ékfotométer 135 A macskaszem-fotométer 135 A mikrofotométerek 137 A fényelektromos fotométer 140 A csillagászati színképelemzés műszerei 141 A prizma 141 Az okulárspektroszkóp 143 Az obejktívprizma 144 A spektrográf 145 A spektrográf és a távcső 147 Az állandó felállítású spektrográf; a coelastat 150 A proturberanciaspektroszkóp, spektroheliográf és spektrohelioszkóp 154 Az égitestek sugárzásának mérésére szolgáló műszerek 158 A pirheliométerek 158 A bolométer és spektrobolométer 160 A thermoelem 161 A radiometer 161 Dr. Tolmár Gyula: Az égitestek távolságának meghatározása 162 A távolságok meghatározása naprendszerünkben 162 A Hold távolsága 162 A Nap távolságának meghatározása 163 Az állócsillagok távolságának meghatározása 165 A trigonometriai parallaxisok 165 A statisztikai közepes parallaxisok 167 Parallaxismeghatározás a mozgó csillaghalmazból 170 A dinamikus parallaxisok 170 Parallaxis meghatározás a nyugvó kalciumvonalból 171 Fényesség-parallaxisok 171 Cepheidaparallaxisok 172 Spektroszkópiai parallaxisok 173 A parallaxismeghatározás módszereinek egymástól való függése 174 Spektrofotometriai parallaxisok 174 Dr. Tolmár Gyula: Gömbi csillagászat 176 Hely- és időmeghatározás 176 A földrajzi szélesség 176 A földrajzi hosszúság 177 Helymeghatározás az égen 173 A szélességmeghatározás módszerei 179 Az időmeghatározás és a földrajzi hosszőságmeghatározás módszerei 181 Az időmeghatározás eszközei és módjai 183 Időmeghatározás passage-műszerrel 184 A pontos idő közlése 185 A földrajzi hosszúság meghatározása 186 A kronométerek 187 Hosszúságmeghatározás rádióval Fogyatkozások 188 A fogyatkozásokról általában 188 Napfogyatkozás 190 A holdfogyatkozások 196 Szárosz 197 Merkur- és Venus-átvonulások 197 Csillagfedések 199 Dr. Detre László: A csillagok és a nap fizikai vizsgálata 200 Az extinkció 201 Csillagászati fotometria 203 A napszínkép vonalainak azonosítása 209 Csillagszínképtípusok 213 Interstelláris vonalak 217 A csillagok abszolút fényessége 218 Csillagászati színképfotometria 226 Kolorimetria 234 A csillagok hőmérséklete 238 A csillagok átmérője 244 A csillagok tömege és sűrűsége 247 A csillagkorong sötétedése széle felé 250 A csillagok tengelyforgása 251 A Stark-hatás 256 A Zeeman-hatás 258 Az elemek gyakorisága a csillagokban 261 A csillaglégkörök rétegezettsége 263 A csillagok korpuszkuláris sugárzása 271 Dr. Lassovszky Károly: A csillagok légköre és belső szerkezete 273 A csillagok légköre 273 A csillaglégkör meghatározása 273 A csillagok légkörének tömege, magassága és sűrűsége 274 A Nap légköre 274 A gerjesztés és az ionizáció eltérő foka a különböző típusú csillagok légkörében 277 A légkör nyomásának befolyása a gerjesztésre és az ionizációra 279 Az óriás- és a törpecsillagok légköre 280 A csillagok légkörének összetétele 282 A csillagok belső szerkezete 283 A csillagok megfigyelhető tulajdonságai 283 A csillagok sugárzásának forrásai 284 A csillagok kémiai összetétele 286 A sugárzás lefolyása a csillagok belsejében 288 Az anyag állapotváltozásai 290 A csillagok belső szerkezetének problémája 293 Eddington csillagmodellje 298 A standard-modell általános megoldása 301 A fehér törpecsillagok 304 A csillagok fejlődésének problémája 307 Dr. Detre László: Változó, kettős és többszörös csillagok 308 Változó csillagok 308 Jelölésük 309 Osztályozásuk 309 Periódusos változók 310 Szabálytalan változó csillagok 314 Újcsillagok 315 Kettős és többszörös csillagok 322 Vizuális kettőscsillagok 323 Spektroszkópiai kettős csillagok 325 Födési kettős csillagok 326 A kettős csillagok statisztikai tulajdonságai 328 Többszörös csillagok 329 Dr. Móra Károly: A csillaghalmazok 331 Elnevezése és osztályozása 331 Száma és látszólagos eloszlása 334 A nyilt csillaghalmazok távolságának meghatározása 335 A nyilt csillaghalmazok térbeli eloszlása 340 A gömbcsillaghalmazok távolságának meghatározása 340 A csillagok térbeli eloszlása a gömbhalmazokban 345 A gömbhalmazok csillagjainak fényessége és színe 346 A csillaghalmazok és a hozzájuk tartozó csillagok színképe; radiális sebességek 349 A csillaghalmazok méretei és a halmazcsillagok sűrűsége 350 A mozgó halmazok és stabilitásuk 351 Dr. Detre László: A tejútrendszer 352 A Tejút 352 A Naprendszer szomszédsága 354 Csillagstatisztika 358 Interstelláris tömegek 366 A csillagok mozgása 372 Csillagdinamika 379 Dr. Lassovszky Károly: A ködfoltok 386 A ködfoltokról általában 386 A ködfoltok osztályozása 287 A bolygószerű ködfoltok 388 Számuk, eloszlásuk, távolságuk és mozgásuk. A középponti csillag abszolút fényessége 388 Forgásuk, tömegük és sűrűségük 390 A bolygószerű ködfoltok és a nóvák 393 A diffúz ködök 394 Általános jellemzés. A diffúz ködök szerkezete 394 A Tejútrendszer elnyelő rétege 396 A kalcium-felhők 397 A sötét ködök 397 A fénylő diffúz ködök 401 Az extragalaktikus ködfoltok 403 A Galaktika vagy a Tejútrendszer 403 A Magellan-felhők 404 Az NGC6822. extragalaktika 405 Az Andromeda-köd és társai 408 Az M33 spirális ködfolt 408 Az estragalaktikák helyi csoportja 409 Az extragalaktikák osztályozása 410 Az extragalaktikák távolságának meghatározása 413 Ködfoltcsoportok és halmazok 416 Az extragalaktikák színképe 416 A radiális sebesség összefüggése a távolsággal 417 Az extragalaktikák méretei, fényessége 419 Az extragalaktikák forgása, belső mozgása, tömege 419 Látszó eloszlás 420 A térbeli eloszlás 421 Az extragalaktikák száma és a térsűrűség nagysága 423 A Világegyetem tágulása 424 Dr. Wodetzky József: Az égitestek mozgása 427 Geocentrikus és heliocentrikus rendszer 427 Égi távolságok 429 Időmérés 431 A heliocentrikus vagy Copernikus-i világrendszer 431 Galilei, Kepler és a bolygómozgás tapasztalati törvényei 434 Newton törvénye és az általános gravitáció 436 A tömeg 437 Perturbációk 433 A Naprendszer stabilitása 439 Eltérések, periheliummozgás 440 Pályaszámítás. A Neptunus felfedezése 441 Sirius és Prokyon felfedezése 444 A gravitáció terjedéssebessége 446 A gravitáció abszorpciója 447 A Newton-féle törvény egyéb következményei 447 Megmagyarázatlan eltérések a Newton-féle törvénytől 449 A relativitás-elmélet 450 A relativisztikus vörös eltolódás és a fény elgörbülése 453 Dr. Wodetzky József. Kozmologia és kozmogónia 456 Kozmologia, a világegyetem fizikája 456 Kozmogonia 466 Név- és tárgymutató 475 II. kötet Dr. Réthly Antal: Dr. Aujeszky László: Bevezetés. Az időjárás szerepe a természetben és az emberiség életében 1 Dr. Aujeszky László: A levegő összetétele, szennyeződése és a légplankton 5 A légköri gázok felfedezésének története 5 Aeroszol 5 Alapgázok 5 Vendéggázok 6 Nemes gázok 7 Hidrogén 9 Radon 10 Izotópia 11 A légplankton 13 Vulkáni por 13 Baktériumok 14 Füst 15 Por 16 Dr. Aujeszky László: Az időjárás energiaforrásai 19 Sugárzó energia 19 Szélenergia 21 Vegyi energia 22 Tengeráramlások 25 Passzát és antipasszát 25 Nyugati szelek 28 Időjárási frontok 29 Monszun-jelenség 31 Dr. Aujeszky László: Tóth Géza: A vízcsepp és a jégkristály 32 A felhők birodalma 32 Vízpára 32 Telítési szám 33 Sűrűsödés 34 Légnedvesség 34 Harmat, dér 35 Hó, köd 36 Felhőképződés 37 A felhők osztályozása 38 Réteges és gomolyos felhők 40 Hullámfelhők 42 Légtömegtan 43 Az eső és hó keletkezése 44 Zivatar, jégeső 45 Mikor keletkezik eső, havazás vagy zivatar 46 Frontfelület 47 Hideg betörés 48 Veszteglő frontok 49 A nehéz víz 51 Tóth Géza: Időjárás és repülés 53 Az időjárási elemek szerepe a repülésnél 53 A légnyomás 55 A szelek 56 A köd 59 A vakrepülés 60 A jegesedés 61 A túlhűlés 62 A légiforgalom időjárási szolgálata 63 Óceánrepülések 65 Motornélküli repülés 67 Dr. Aujeszky László 77 Útügyi meteorológia 78 Híradóberendezések 79 Lőelemképzés 81 Hangmérés 83 Légi háború 86 Vegyi harc 87 Lég- és gázoltalom 91 Mesterséges ködképzés 93 Tóth Géza: A sztratoszféra 96 Felfedezések története 96 Kutatások léggömbbel 97 Kutatások sárkánnyal 100 Légkörkutató műszerkosár 102 Sztratoszféra felszállások 104 PICCARD felszállása 104 Az Explorer II. felszállása 109 Egyéf elszállások. Hegyi obszervatoriumok 119 A kutatás eredméynei 120 A sztratoszféra keletkezése 128 Dinamikus meteorológia 128 Tóth Géza: A magas légkör szerkezete: ozonoszféra és ionoszféra 133 Hangterjedés, világító felhők, meteoritek 133 Az ozon szerepe 138 A levegő ionizációja 141 A földmágnesség jelenségei 143 A rádióhullámok terjedése 144 Rádióvisszhang 146 Világürvisszhang 148 A sarkifény 149 Dr. Aujeszky László: A légkör hangtüneményei 155 Szél zúgása 157 Huzalzengés 157 Szélsztetoszkóp 158 Földalatti üregek 159 Mennydörgés 160 Infrahangok 161 Dörgés hangjának terjedése 164 Zúgó hó 166 Hóomlás 166 Kozmikus hangok 167 Meteorológiai távakusztika 169 Tóth Géza: A légkör fénytüneményei 170 Légköri sugártörés 171 Földi sugártörés 172 Tükrözések 173 Délibáb 174 Az égbolt kék színe 177 Szürkület 178 Zöld sugár 178 Alpesi pír 178 Koszorújelenségek 179 Glória 179 Bishop-gyűrű 180 Szivárvány 180 Halo-jelenségek 183 Melléknapok 184 Bacsó Nándor: A Föld éghajlata 187 A Föld éghajlatának tényezői 187 Állandóan forró és állandóan esős éghajlat 192 Állandóan forró, télen száraz éghajlat 196 Éghajlat rövid és szabálytalan csapadékos időszakkal 196 Állandóan száraz éghajlat 199 Mérsékelten meleg, nyáron száraz éghajlat 201 Mérsékelten meleg, télen száraz éghajlat 202 Mérsékelten meleg, állandóan elég csapadékos éghajlat 203 Télen hideg, állandóan elég csapadékos éghajlat 204 Télen hideg és száraz éghajlat 206 Állandóan hideg, de nem állandóan fagyos éghajlat 206 Állandóan hideg és állandóan fagyos éghajlat 208 Bacsó Nándor: Mikroklíma 210 Mikroklimatológia 210 Fagyzúgok 213 Hófúvások 217 Szélvédelem 217 Helyi és városi éghajlat 217 "Pesti éghajlat" 219 Az időjáráskutatás eszközei Bacsó Nándor: A meteorológiai állomások műszerei 220 A levegő hőmérsékletének mérése 221 Hőmérők 222 Hőmérsékletíró 225 Lehűlésmérő 226 A talajhőmérséklet mérése és egyéb talajmeteorológiai vizsgálatok 227 A légnyomás mérése 229 Légsúlymérők 229 Légnyomásíró 231 A levegő nedvességének mérése 233 Nedvességíró 235 A szélirány és szélsebesség mérése 237 Szélsebességíró 240 A napfény tartamának mérése 241 A napsugárzás erősségének mérése 244 A csapadék mérése 248 Csapadékíró 250 Tóth Géza. A magaslégkörkutatás eszközei 252 Hegyi állomások. Szabad léggömb 253 Meteorográf 257 Magassági szélmérés 262 Regisztráló teodolit 265 Felhőhuzam mérés 266 Felhőmagasság mérés 267 Dr. Aujeszky László: Különleges és érdekes időjárási jelenségek 269 Csodaesők 269 Érdekes meteorológiai tünemények a magashegységben 272 Örök hó, gleccser 274 Hógörgeteg 277 A kőzetek és sziklkák időjárásokozta pusztulása és szétmálása 282 Napszakos jelenségek 283 A főn 283 Az alpesi fény 287 A tengerek különleges időjárási eseményei 288 Vihardagály 290 Kalémak 291 Hullámverés 292 Víztölcsérek 293 Tengeri tükrözés 294 Dr. Réthly Antal: Az elemi csapások 296 Árvizek 302 Felhőszakadások 303 Éhinségek 306 Szárazságok 308 Szigorú telek 309 Tornádószerű viharok 311 Tóth Géza: A légkör eleketromos jelenségei 316 Tértöltés 317 Sűrűsödési magvak 319 Zivatar 320 Villámok 322 Villámhárító 327 Légköri zavarok 328 Dr. Aujeszky László: Az időjárás előrejelzése 330 A mai időjelző módszerek kialakulása 330 Egyidejűségi térképek 331 Korszerű időjárási térkép 333 Frontológia 334 Zárórétegek 335 Határfelületek 336 Veszteglő frontok 337 A sztratoszféra hatásai 341 Az előrejelzés és a rádió 343 Az időjelzéstan mai helyzete 345 Az időjelzés tanítása 349 Asztrometeorológia 350 Bacsó Nándor: Az időjárás előrejelzése hosszabb időtartamra 352 "Döntő napok" 352 Időszakosság 353 Napfolttevékenység 355 Átlagértékek, kiegyenlítődés elve 356 Nyilvántartó és hasonlósági módszer 257 Kapcsolatszámítás 358 Dr. Aujeszky László: Bacsó Nándor: Az időjárás mesterséges irányítása és az időjárási energiák kiaknázása 362 Védekezés a jégeső ellen 364 Viharágyúzás 365 A mesterséges eső kérdése 367 Ködoszlatás 369 A légkör mint energiaforrás 370 Szélenergia 372 Napsugárzás energiája 372 Légköri villamos energia 373 A légnyomásváltozás, mint energiaforrás 374 Bacsó Nándor: A népies időjárási szabályok 377 Az állatok időjelzése 378 Népi meteorológia 380 A Hold hatása 381 Döntő napok 382 Dr. Aujeszky László: A légkör multja és jövője 385 Az őslégkör 386 A geológiai korszakok légköre és éghajlata 389 A jégkorszakok 390 A légkör jövője 391 Tárgymutató 394 III. kötet Dr. Mauritz Béla: A Föld felépítése és anyaga 1 A Föld alakja és nagysága 1 A Föld sűrűsége, gömbhéjas szerkezete és kémiai összetétele 2 A nyomás és a hőmérséklet a Föld belsejében 8 A Föld kérgét átalakító körfolyamatok 11 A kőzetek 11 Eruptiv kőzetek 13 Másodlagos kőzetek 71 A kőzetek metamorfozisa 110 A metazomotózis 121 Dr. Mauritz Béla: A földkérget átalakító erők és azok tevékenységének eredményei 125 A vulkáni működés 125 A földkéreg emelkedései és süllyedései. Parteltolódások. Epeirogenezis 136 A földkéreg zavarodásai 142 Térdráncok, vetődések és áttolódások 142 Redőzések 148 Geoszinklinálások és szárazulatok 152 Földrengések 166 Az exogén erők működése 170 Dr. Ballenegger Róbert: A termőföld 179 Dr. Koch Sándor: Függelék: Magyarország legjelentősebb bányahelyei és ásvány-előfordulásai 221 Dr. Kéz Andor: A tenger 237 A tengeri medencék sajátosságai 238 A világtenger és tagozódása 238 Mélységmérés 243 Az óceánok függőleges tagozódása 254 A tengerfenék üledékei 260 A tengervíz fizikai tulajdonságai 266 A tenger szintje, középvíz, nullpont 266 A tengerek sótartalma 268 A tenger vizének fajsúlya és sűrűsége 280 A tenger vizének gáztartalma 281 A tengervíz színe 282 A tengervíz hőmérséklete 283 A tenger mozgásai 306 Hullámzás 306 Tengerjárás 335 Tengeráramlások 356 IV. kötet Bevezetés 1 Az izzón fénylő csillagtól az első bektériumig A ködös ős-mult 3 Mit tudhatunk az ős-földről? 6 A kérges Föld és az "üres" ősóceán 11 A Föld vizeinek benépesülése a hajnalkorban Milyen alakban, mikor és hol jelent meg az élet a Földön? 24 A Föld történetének évszámai 37 Nyüzsgő szerves élet a hajnalkori óceánban 50 A tengerfenékből kinőtt hegységek. Jégárak első biztos nyomai 56 Az ókori föld vizi szervezetei meghódítják a szárazföldet A földtörténelmi ókor pitvarában. Van-e ugrás a természetben? 70 A szerveződés útjai a Föld ókorában. A középső szakas színtere 78 Újabb hatalmas mérföldkő - a gerincoszlop megjelenése 85 Hol keletkeztek az első nagy kőszéntelepek? Az ókor végső szakasza 98 A "fekete gyémántok" belső története 115 A szárazföld benépesedésének első időszaka 128 Jégpáncéllal borított területek az ókorban 136 Ókorvégi kincseskamrák 139 A sárkánygyíkok uralmának kora ősföldrajzi jellemképek a középkor elejéről. Az emlősök előfutárai 147 A kavicsfogú ősteknős tengere a Bakony helyén 157 Európai vízözön a Föld középkorának későbbi szakaszában 162 Új puhatestű fajok keletkezésének érdekes módjai a középkorban 167 Mit láthatunk a középkor kóvá vált "képeskönyvei"-ben? 171 Sárkányok szárnyain a középkorvégi Föld körül 190 Kőolajért akár négy kilométernyire a földfelszín alá 196 A 100 éves alumínium sok milliós földtörténelmi multja 203 Rejtélyes-e az ősfajok kihalása? 207 Az ősi jellegű emlősöktől a mai emberfajokig Új vonalak, élénk színek Földünk újkori arculatán - Gyűjtő- vagy keveréktípusok 219 Új hegyláncok fölcseperedése az újkorban - "Szent László pénze" megszámlálhatatlan milliárdjai 227 A világhíres erszénycsont - Az uralomra jutott emlősök néhány érdekes alakja 234 Borostyánkő - az "észak aranya" 240 Leggyökeresebb változások színhelye az újkor derekán Magyarország földje 243 Tájékozódás az újkor végső szakaszában 252 A pikermii őstemető jelentősége 258 A sokat ócsárolt családfákról 269 A földtörténet záró fejezetének földrajzi képeiből 286 A legújabb jeges-kor 294 Emberőseink kortársai 305 A barlangkutatás tudományos jelentősége 325 Mit tudhatunk az ősemberfajokról? 347 A világ folyása 365 Név és tárgymutató 383