A pedagógia elméleti és történeti alapjai

KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR RÉSZÉRE/KÉZIRAT ELŐSZÓ Jegyzetünk a jelenleg érvényben levő kari tantervnek megfelelően készült. A pedagógia elméleti alapjai részben azokról a témakörökről és alapfogalmakról kívánunk vázlatos áttekintést adni, amelyek megítélésünk szerint nélkülözhetetlenek a pedagógiatörténet és a jelen oktatási-nevelési kérdésfelvetésének megértéséhez. Ebben az értelemben ez a bevezető nem csupán a neveléstörténeti tanulmányok első fejezete kíván lenni, hanem általános problémavázlat, előzetes áttekintés a nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseinek tanulmányozásához. A célkitűzésnek megfelelően nem teljes és lezárt ismeretek, megállapítások közlésére törekszünk, hanem olyan gondolati keret felvázolására, amely a tanulmányok során továbbfejleszthető, kiteljesíthető és szakmai tapasztalatokkal bővíthető. TARTALOM: A pedagógia elméleti alapjai A neveléstudomány rendszere és interdiszciplináris kapcsolatai 7 A pedagógia fogalma 7 A pedagógia mint tudomány - a neveléstudomány 8 Alapfogalmi rendszer kialakulása 8 Neveléstudomány önállósodása 9 A pedagógia belső differenciálódása 9 A neveléstudomány tárgya, feladatai 10 A neveléstudomány belső rendszere, ágai, részterületei 10 A pedagógia általános alapjai 11 Neveléselmélet 11 Didaktika 12 Metodikák 12 Neveléstörténet 12 Életkori pedagógiák 13 Intézményi pedagógiák 13 A pedagógia kapcsolata a többi tudománnyal 14 A pedagógia határtudományai 15 Pedagógia és filozófia 15 Neveléstudomány és lélektan 16 Nevelésszociológia 16 Oktatásgazdaságtan 17 Pedagógia és biológia 17 Oktatástechnológia 17 A neveléstudomány integrációs kísérletei 18 A pedagógia általános alapkérdései 20 A nevelés lehetősége 20 Néhány történeti tanulság 21 A nevelés lehetőségének mai problémái 25 A nevelés szükségessége 28 Az egyén fejlődésének szempontjából 29 A társadalom szempontjából 31 A nevelés társadalmi meghatározottsága 33 A társadalmi meghatározottság tényezői 33 A nevelés történetisége és viszonya a társadalmi felépítményhez 33 A társadalmi meghatározottság megnyilvánulásai 37 A nevelés célja 37 A nevelés tartalma 40 A nevelés intézményei 43 Irodalom az első részhez 48 A neveléstörténet főbb kérdései a legrégibb időktől 1849-ig A nevelés az ősközösségi társadalomban 53 Iskolázás és nevelés az ókorban 58 A görög pedagógiai kultúra 59 A görög pedagógiai kultúra történetének korszakai 59 A spártai nevelés 65 Athéni nevelés 69 A görög pedagógia klasszikusai 74 A római nevelés 85 A középkori nevelés 91 Az egyházi iskolázás és a világi nevelés intézményei 91 A magyar nevelésügy a középkorban 99 A humanizmus pedagógiája 103 Az újkori nevelés 124 Comenius 125 Apáczai Csere János 134 A felvilágosodás pedagógiája 148 Korai szakasz 149 A kibontakozás és elterjedés időszaka 155 A kései felvilágosodás pedagógiája 173 A magyar felvilágosodási törekvések 180 A XIX. század első felének iskolakultúrája 187 A magyar nevelésügy a XIX. század első felében 200 A nemzeti szellemű nevelésügy jelentkezése 201 A nemzeti nevelésügy kibontakozása 203 A nemzeti nevelésügy radikalizálódása 203 Az 1848-as polgári forradalom és a szabadságharc nevelésügye 210 Jegyzetek a második részhez 215 A neveléstörténet főbb kérdései 1849-től 1970-ig A marxista pedagógia közvetlen előzményei: az utópista szocialisták nagy nemzedékének nevelési törekvései 223 A nemzetközi munkásmozgalom pedagógiai törekvései a XIX. század közepén és a század második felében 233 Marx-Engels nézetei a nevelésről 233 A párizsi kommün köznevelési politikája 241 A főbb tőkés országok köznevelésügyének áttekintése a XIX. század második felében, és a XX. század elején 245 A munkásmozgalom neveléspolitikája az önálló munkáspártok kialakulásának időszakában és a XX. század elején 257 Az imperializmus korának pedagógiai elméletei 263 Konzervatív pedagógiai irányzatok a századforduló időszakában 263 Polgári reformpedagógiai elméletek kialakulása és főbb irányzatai külföldön 265 Az önkényuralom és a dualizmus közoktatásügye hazánkban (1849-1918) 279 Az önkényuralom oktatáspolitikája 279 A dualizmus korának közoktatásügye 281 Ellenzéki és munkásmozgalmi közoktatáspolitikai törekvések 290 A polgári pedagógia fontosabb elméletei hazőánkban 294 A legújabb kor nevelésügye 303 Az iskola és a pedagógia a Nagy Októberi Szocialista forradalom győzelme után 303 A szovjet pedagógia elméleti fejlődésének főbb kérdései 303 A szovjet közoktatásügy fejlődése 312 Az iskola a főbb tőkés országoskban az első világháború utáni időszakban 320 A magyar nevelésügy a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején 331 Az ellenforradalmi rendszer nevelésügye és egykorú bírálata hazánkban 338 Hazai köznevelésünk fejlődése a felszabadulás után 352 A demokratikus átalakulás időszaka 353 A szocialista köznevelés megvalósulásának útján 362 A köznevelés folyamatos korszerűsítésének időszaka 369 A kapitalista, az európai szocialista és a gyarmati elnyomás alóli felszabadult országok közoktatásügyének összehasonlító vizsgálata 374 Jegyzetek a harmadik részhez 379