A nemtektonikus építés alapvető szerkezetelméleti kérdései

FÜLSZÖVEG Ismeretes, hogy mind a hagyományos, mind az iparosított építés mint művelet a tektonika elvén alapszik. A teherbíró elemekkel való építés elve a lényege minden tektonikus szerkezetnek, akár hagyományos az, akár iparosított. Elgondolkoztató jelenség ez, hiszen azt jelzi, hogy az építés terén nem következett be olyan jellegzetes minőségi váltás, mint az egyéb iparágakban. Mi az, ami az építést ennyire különössé teszi? Hogyan lehetséges az, hogy az építés iparosításának problémáját még a legtöbb fejlett ország sem oldotta meg megfelelő módon, ugyanakkor az egyéb iparok napjainkban már többé-kevésbé közelednek ahhoz a fejlettségi fokhoz, amit automatizálásnak neveznek? Mi az oka, hogy az utóbbi évtizedben oly heves támadások érték minden oldalról az ipar tömeges lakásépítési tevékenységét? Mik a feltételei annak, hogy az építésben az iparosítás minőségi szintjét magasabbra emelhessük? Lehetséges-e gyökeres változtatás egy olyan technológiában, amelynek a hagyományostól az iparosított építésig ívelő, stílusokkal tagolt több ezer éves története egyetlen axiómán, a tektonika elvének érvényre juttatásán alapszik? Ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a gazdagon illusztrált könyv, amely okkal számíthat mindazok figyelmére, akiket érdekelnek az építés-építészet lehetséges új útjai és akik örömmel ismerkednek egy megszokottól eltérő gondolkodásmóddal. A könyv a nemtektonikus építés elméleti alapjainak kifejtéseként először az építés modelljét vázolja fel, elemzi az építészet szempontjából oly döntő jelentőségű variabilitás problematikáját, összefoglalóan ismerteti a nemtektonikus rendszereket, tételesen fejti ki azok sajátszerűségét, végül a fejlődő országokban való építés általános problémáit elemzi, utalva ezzel a nemtektonikus rendszerek alkalmazásának egyik legfontosabb területére is TARTALOM Előszó 17 I. Az építés modellje. Az építés mint Gutenberg-elvű technológia 23 Bevezetés 23 A tanulmány tárgya és célkitűzése - Néhány megjegyzés a modellalkotás jelentőségéről a tudományban általában és az építés- és építészettudományban különösen - Az extrapoláció korlátairól, lehetőségeiről és módszereiről az építés- és építészettudományban specifikusan - Az extrapoláció három útja az építésben: a pozitív extrapoláció, a negatív extrapoláció, a közvetett extrapoláció Az építés jellegéről 30 1. Az építés iparosításának két fázisa: a mechanizáció és az automatizálás 30 2. Az építés mint művelet: az additivitás elve 31 3. Az épület mint termék: a dezintegráció elve 31 D. A. Turin jelzőlistája - A gyártás tanulságai 4. Az építészeti és a technológiai hatékonyságról 33 Az építészeti hatékonyság a szerkezeti rendszer kombinatorikus tulajdonsága - A technológiai hatékonyság a termelőeszközök kombinatorikus tulajdonsága Az automatizálás jellegéről az építőiparban 34 A számítástechnikai módszerek építőipari alkalmazásának néhány elméleti és gyakorlati vonatkozásáról 34 1. Az automatizálás jellegéről általában és az építés területén 34 2. Az építőipar és az automatizálás 36 A tervezés-gyártás-összeállítás műveletének matematikai nyelvre való lefordítása - Az építés művelete és az automatizálás - Az építés terméke és az automatizálás 3. Az épülettervezés és az automatizálás 39 Az alkotói folyamat emberi és gépies vonatkozásai - Az intuíció és az analízis - Tervezés a mechanizáción alapuló építőiparban; a mechanizáción alapuló építőipar alaptörvénye - Tervezés az automatizáláson alapuló építőiparban; az automatizáláson alapuló építőipar alaptörvénye - A tervezés szabadsága és az automatizálás - A számítógép és az építészet 4. A koordináció a mechanizáción és az automatizáláson alapuló építőiparban 43 A koordináció szerepe - A koordináció lehetséges módszerei - A mechanizáción alapuló építőipar és a modulkoordináció - Az automatizáláson alapuló építőipar és a kettős koordináció A Gutenberg-elv építőipari alkalmazásának elméleti alapjairól 45 A technológia fogalmáról általában - A technológia explicitsége - Az építés mint technológia - Az építés explicitsége - Az építés történetének állandó és változó tényezői - Az építés történetének két alapvető technológiai korszaka - Egy új modell megfogalmazásának szükségessége Az építés egyetemes modellje 48 Az építés mibenléte és milyensége - A helyzetinterpretáció szükségessége ipari szinten - A modell mint a helyzetinterpretáció eszköze - A modell alapja: az egyszerűsítő hipotézis - Az építés mint integrált rendszer Az építés mint Gutenberg-elvű technológia 50 Az analógiáról, az analógiás következtetésről és az analógiás modellről általában - A modell-analóg technológia megválasztásának problémái - Az építés nem mechanikai elvű technológia - Az építésben a végtermék variábilis - Az építésben az elemi részek egyetemesek - Az építés Gutenberg-elvű technológia Az építés modellezhetősége 53 A molekulák additivitásának szerepe - Az építés új felfogása Az építés modell-analóg technológiái 54 A beszéd 54 A kimondott szó: a tárgyi világ verbális megismétlése - A beszéd mint a tervezés modell-analóg technológiája - A grafikai ábrázolás: az épület képi megismétlése Az írás 55 Az írott szó: az orális világ vizuális megismétlése - Az ideográfia és a hangírás: a fonetikus ábécé mint technológia - Az írás mint a gyártás modell-analóg technológiája - A dezintegráció elve a gyártásban és az írásban - A mechanizációs elvű építés és az ideográfia - Az automatizációs elvű építés és a fonetikus ábécé A nyomtatás 58 A nyomtatott szó: az írott világ mechanikai megismétlése - A fragmentálás és a tipográfia - A nyomtatás mint az összeállítás modell-analóg technológiája - A variáció elve az építésben és a nyomtatásban Összefoglalás: A fonetikus ábécé és a Gutenberg-elv technikai egyetemessége 60 II. A variabilitás az iparosított építésben 63 A tervezési, gyártási és építési variációk elméleti alapkérdései A variabilitásról általában 63 A variáció fogalma a matematikában és az építészetben - A variabilitás a hagyományos és az iparosított építésben A koordináció és a variabilitás 64 A koordináció mint szerkesztési rend és mint méretrend - A koordináció alapvető rendszerei; a méretek megválasztásának elvei A méretnagyságokkal szemben támasztott követelmények - A sorolhatóság (az elemek additivitása) - A hajlékonyság (az elemek flexibilitása) - Az egyszerűsítés (a méretek ,,preferenciája") - A kombináció, a permutáció és a variáció az építésben A variabilitás két értelmezési tartománya 67 A terek létrehozása (az elemek additivitása) - A terek újraoszthatósága (a terek flexibilitása) A variálás két módja 67 Az additivitáson alapuló variációk - Az oszthatóságon alapuló variációk A variabilitás négy alkalmazási területe és a variációk négy fajtája 68 Variabilitás a tervezésben: tervezési (építészeti) variációk - Variabilitás a gyártásban: gyártási (szerkezeti) variációk - Variabilitás az építésben: építési (technológiai) variációk - Variabilitás a használatban: használati (funkcionális) variációk A variációk fajtái és a variálás módjai közötti összefüggések 72 A variációk összetevőinek két csoportja: az állandók és a változók - A variációk ,,genus proximuma" és ,,differentia specificája" A variabilitás vezértényezői az iparosított építésben 73 A tervezés variabilitása és az elemek nagysága - A gyártás variabilitása és a gépek átállíthatósága - Az építés variabilitása és a komplementaritás foka - A használati variabilitás és az alátámasztó szerkezetek jellege III. A nemtektonikus rendszerek (összefoglaló ismertetés) 77 Szakítás a tektonikával és áttérés a nemtektonikus rendszerekre 78 A tervezés, a gyártás és a szerkesztés elveinek megváltoztatása 82 A tervezés elvei 82 Az esztétikai semlegesség - A Gutenberg-elv - A variabilitás: a változásra való tervezés - A nyílt, könnyű rendszerek a zárt, nehéz rendszerekkel szemben A gyártás elvei 86 A könnyűszerkezetes, szilikátbázisú, nyílt rendszerek előállításának módszere: a vakgyártás - A vakgyártás mibenléte - Egy technológiai szempont: a gép semlegessége - A szerkezet alakíthatósága és a gép átállíthatósága: a változásra való termelés - Áttelepíthető üzem a telepített gyárral szemben: decentralizáció a koncentrálással szemben A szerkesztés-konstruálás elvei 94 a) A nemtektonikus szerkezetek sajátos jellemvonásai 94 A ,,fesztávérzéketlenség" - A kapcsolás módja - A monolitikus szerkezet létrehozásának módja - A rendszer nyíltságának értelmezése - A dermesztéses vasbeton technológia alkalmazása - Vonatkoztatás létrehozása a moduláris szerkezeti paraméterek és a szubmoduláris szerkezeti vastagságok között - A hőtároló töltetes rendszerek befogadásának lehetősége - Az acélszerkezetek nyelvének lefordítása a vasbeton nyelvére b) A dermesztett vasbeton szerkezetek alapvető típusai: a hajtogatott héj és a szövetváz 104 c) A dermesztett vasbeton szerkezetek alapvető szerkesztési elvei: a cella és a mikrocella mint szerkesztési elv 106 d) A dermesztett vasbeton szerkezetek alapvető formái: a cella és a mikrocella mint szerkezeti forma 107 e) A nemtektonikus építés alapvető módszerei: a helyszíni, az emeléses, a térelemes, a dobozkeretes és a zártcellás építési módok 108 f) A nemtektonikus rendszerek alapvető elemei 111 Az elemek osztályozásának alapelvei - A Gutenberg-elvű nemtektonikus felületelemek - A mechanizációs elvű tektonikus szerkezeti elemek g) A nemtektonikus rendszerek alapvető gyártóberendezései, segédszerkezetei, tároló-mozgató és emelőberendezései 114 A nemtektonikus rendszerek alapvető gyártóberendezései és azok osztályozása - A nemtektonikus rendszerek alapvető segédszerkezetei és azok osztályozása - A nemtektonikus rendszerek alapvető tároló- és mozgatóberendezései - A nem tektonikus rendszerek alapvető emelőberendezései h) A nemtektonikus építés folyamata: a komplementer építési mód megkonstruálása a gyárban és a helyszínen (összefoglalás) 130 IV. A nemtektonikus rendszerek sajátszerűsége. Tézisek 132 A tézisek tárgya, jellege, alapjai és a kifejtés módszere 1. A nemtektonikus rendszerek hovatartozása. A szilikátbázisú könnyűszerkezetes rendszerek helye az iparosított építésben 133 Az építési technika két fő útja - A komplementer technológiák alapvető ismérve 2. A komplementer építési technológiákról általában 134 A komplementer építés termékei - A komplementer technológiák zsaluzati rendszerei: a visszanyerhető és a bennmaradó zsaluzati rendszerek - A komplementer technológiák segédszerkezetei - A komplementer technológiák tartószerkezeti rendszerei 3. A nemtektonikus rendszerekről általában 138 A nemtektonikus építés definíciója 4. Az építészeti hatékonyság és annak mértéke az iparosított építésben általában 139 A variabilitásra való törekvés és kielégítésének lehetőségei a gyártást üzembe telepítő, a gyártást a helyszínre összpontosító, és a komplementer technológiák esetében 5. Az építészeti hatékonyság és annak mértéke a nemtektonikus rendszerekben specifikusan 141 A komplementaritásból adódó előnyök és azok hatása a nemtektonikus rendszerek esetében 6. A komplementaritás elve általában és a nemtektonikus rendszerekben: a kettős komplementaritás elve 143 7. A kettős additivitás elve: a gyári és a helyszíni összeállítási műveletek együttes alkalmazhatósága a nemtektonikus építésben 144 A gyári összeállítás két fajtája: a síkbeli és a térbeli additivitás - A helyszíni összeállítás két fajtája: az in situ és a vetületi additivitás 8. A kettős dezintegráció elve: a Gutenberg-elvű és a mechanizációs elvű felbontás együttes alkalmazhatósága a nemtektonikus építésben 145 Az egyszeres felbontás, a kétszeres felbontás és a kettős dezintegráció elve 9. A nemtektonikus rendszerek feltétlen nyíltsága és lehetséges zártsága: az alkatrész és a karosszéria mint komplementer szerkesztési elvek 147 A Gutenberg-elv elsődlegessége - A nyíltság feltétlensége 10. A nemtektonikus rendszerek sajátos kettős koordinációja, sorrendiségi kényszere, zérus szintje és technológiai relevanciája 148 A koordinációról általában - A koordináció lehetséges módszerei: a szabványosítás, a méretkoordináció, a modulkoordináció, a kettős koordináció - A kettős koordináció érvényre juttatásának útjai - Az összeállítási fázis mint kettős művelet - Az összeállítás rendje: a sorrendiségi kényszer - A koordináció ,,zérus" szintje - A nyíltság értelmezése a zérus szint fölött - A technológiai relevancia fogalmáról általában - A technológiai relevancia foka - A technológiai relevancia szintjei a nemtektonikus rendszerekben: ad hoc - egyedi technológiai érvényesség, eseti - területi technológiai érvényesség, földrajzi-övezeti technológiai érvényesség - A technológiai irreverzibilitásról általában és a nemtektonikus rendszerekben 11. A nemtektonikus rendszerek sajátos kettős toleranciája: az etalontolerancia elve és alkalmazása 154 Az elem mint etalon - Az etalon-tolerancia: a nemtektonikus építés tűrési rendszere - Az etalon-tolerancia elvének érvényre juttatása a segédszerkezeti rendszerben: a minusz-tolerancia kérdései, és a szerkezeti rendszerben: a kettős tolerancia kérdései - Az abszolút és a relatív pontosság a nemtektonikus építésben 12. A szilikátbázisú nem tektonikus rendszerek sajátszerűsége; a nemtektonikus építési módok fajtái 155 A nyíltság tartalma, lehetősége, korlátai és módszerei a nemtektonikus építésben specifikusan - A nemtektonikus rendszerek mibenléte - A nemtektonikus rendszerek milyensége: a Gutenberg-féle dezintegráció és a vakgyártás, a felületelemek additivitása és a kettős komplementaritás - A nemtektonikus rendszerek nyíltságáról építészeti, szerkezeti és technológiai szempontból - A nemtektonikus építési módok alapvető fajtái V. A nemtektonikus építési módok 159 A. A helyszíni (in situ) építési mód 159 Az építési mód alapvető ismérvei alacsony komplementaritási fok esetén - Az építési mód alapvető ismérvei közepes komplementaritási fok esetén -A helyszíni (in situ) építési mód variabilitása - A felület mint szerkesztési elv - A felületszerkesztési elv egyetemessége a nemtektonikus építésben B. Az emeléses (lifting) építési mód 162 Az építési mód alapvető ismérvei alacsony komplementaritási fok esetén - Az építési mód alapvető ismérvei közepes komplementaritási fok esetén - Az emeléses (lifting) építési mód variabilitása - A rács mint szerkesztési elv C. A térelemes (box-unit) építési mód 164 Az építési mód alapvető ismérvei - A térelemes (box-unit) építési mód variabilitása - A lemez mint szerkesztési elv általában - A doboz mint szerkesztési elv általában - A lemez és a doboz mint szerkesztési elvek általában és a nemtektonikus rendszerekben - A térelemes (box-unit) építési mód variabilitásáról még egyszer - A lemez és a doboz egyidejű alkalmazása mint szerkesztési elv D. A dobozkeretes (box-frame unit) építési mód 168 Az építési mód alapvető ismérvei - A dobozkeretes építési mód (box-frame unit) variabilitása - A lemez szerkesztésének megváltozása a dobozkeretes építési módban tervezési és gyártási szempontból - A dobozkeret mint szerkesztési elv általában és a nemtektonikus rendszerekben - A lemez és a dobozkeret egyidejű alkalmazása mint szerkesztési elv E. A zártcellás (closed cellular) építési mód 172 Az építési mód alapvető ismérvei alacsony komplementaritási fok esetén - Az építési mód alapvető ismérvei magas komplementaritási fok esetén - A zártcellás (closed cellular) építési mód variabilitása - A lemez szerkesztési elvének megváltozása a zártcellás építési módban tervezési és gyártási szempontból - Az orthotrop lemez mint szerkesztési elv Utószó 177 A fejlődő országokban való építés általános problémái 177 Meggondolások: a követelmények elemzése - Következtetés: a problémamegoldás alapjai Irodalom 183