A néma levente és más színművek

Verses mesejátékok - Ismertető: Heltai Jenő legjobb színpadi műveit kapja kézhez az olvasó. Verses mesejátékai különös színt, egyéni hangot képviselnek a magyar irodalomban. Költészet, nagy verselő rutin, báj, meleg humor jellemzi ezeket a műveket. A keleti mesevilágban, népmesei környezetben vagy történelmi keretben pergő cselekmények, színes kosztümös alakok mindig valami általános emberi tulajdonságot jelenítenek meg, egy nagyon okos író szerény megjegyzéseit, véleményét emberekről, dolgokról. Társadalmi drámái közül a két legértékesebbet foglalja magában ez a kiadás. Mindkettő koruk erkölcsi felfogásának karikatúrája. Az Egy fillér-ben a pénz, a siker után futó író tragédiájával, az üzletté züllött irodalomról ad képet. A Tündérlaki lányok című darabjában pedig arról vall, hogy a kapitalizmusban üzletté lesz a szerelem, a polgári erkölcs pedig képmutatássá, hazugsággá aljasul. Különösen ez utóbbi művének a története indul megrázó szatírának, de a korszak szelleme visszatartja az író kezét, nem sikerült kibontakoztatnia maradéktalanul olyan mérvű társadalmi szatírát, amelynek a lehetősége pedig benne van a cselekményben. A néma levente főhőse pedig Mátyás király fekete seregének hadnagya, Agárdi Péter, itáliai portyázásuk alatt beleszeret egy ifjan megözvegyült nemes hölgybe, Ziliába. Amikor végre személyesen is találkozhat vele, megvallja szerelmét, s egy búcsúcsókért bármilyen áldozatra kész. A hölgy kegyetlen árat kér: háromévi némaságot. Eltelt egy év és Agárdi Péter tarja a szavát. Mátyás király 1000 aranyat fizetne annak, aki néma vitézét meggyógyítja, de akinek nem sikerül, annak Setét Lajos, Mátyás bakója a fejét veszi. Zilia útra kél, mert biztos abban, hogy egyedül ő ismeri ,,néma Péter" bajára az orvosságot. Heltai Jenő színjátékai értékes vonásokkal egészítik ki a bennük élő képet humanizmusáról, művészetéről, írói, emberi talentumáról. - További ismertető/ízelítő: "Belelapozás".