A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei

FÜLSZÖVEG Minden irodalom - anélkül, hogy saját "immanens" erőit megtagadná - mindig az éppen érvényes (noha sohasem mozdulatlan) gazdasági, társadalmi, politikai, művelődési viszonyok függvénye. Ez a monográfia társadalomtörténet és irodalom közvetlen kapcsolatainak vizsgálatával helyez új megvilágításba rég megoldottnak vélt jelenségeket, derít fel ismeretlen adatokat, összefüggéseket, s az eredmények egész sorával gazdagítja a magyar reneszánsz irodalomról korábban kialakított képünket. A szerző éles szemmel mutat rá arra, hogy a magyar reneszánsz idején a társadalmi és általában az irodalmon kívüli tényezők közvetlenül is mélyen és tartósan nyúlnak bele a sarjadzó irodalmi élet alakításába: meghatározóan korlátozták s lassították vagy támogatták és gyorsították az egyes műformák és műfajok felvirágzását. E hatások érvényesülését meggyőzően fejtik ki a kitűnő filológiai elemzések és szélesebb perspektívában, főképp a szomszéd népek irodalmára is kitekintő módszeres megfigyelések. Mindaz, amit a magyar irodalom a XVI. században alig hét évtized alatt leginkább énekvers formájában (históriás énekek, széphistóriák) felhalmozott, nem enyészett el. Balassi életművében pedig, különösen stíluseszközeiben, lírai vers- és cikluskompozícióiban és pásztordrámájában, elérkezett az irodalmi tudatosságig. Ez az örökség tovább élt és hatott, noha útja olykor szinte a búvópatakéhoz volt hasonló, mégis átitatta a következő századok magyar irodalmát. Vissza TARTALOM Elvek és célok 7 Középkori előzmények Orális költészet 13 Az írásbeliség kezdetei 20 Az irodalom társadalmi bázisának megváltozása Egy vállalkozás kudarca 27 A reneszánsz és humanizmus hatása 39 Társadalmi és művelődési szétaprózottság 49 Műformák, műnemek, írók 56 Magyar humanizmus, reformáció és könyvkiadás Külföldön nyomtatott magyar nyelvű kiadványok 67 Krakkó 67 Bécs 85 Az első magyar nyomda egy mágnás udvarában 91 A mecénás Nádasdy 91 Sylvester, a humanista filológus 93 A Grammatica betűi 105 Az Új Testamentum gót típusa 112 A betűmetsző Abádi Sárvárott 115 A históriás ének és társadalmi funkciója történetek énekfajták 125 A históriás ének fogalma 125 Kezdeményezők 127 Témakörök 131 Elvilágiasodás 136 Históriás ének és kelet-közép-európai epika 141 Első állandó nyomdánk irodalmi szerepe 149 A kolozsvári nyomda alapítása 149 Hoffgreff és Heltai társulása 154 Hoffgreff a műhely élén 161 A Cronica és Tinódi pártállása 164 A "Jónás próféta" és a "János királyfi" históriája 178 Szép ének a gyulai vitézekről 185 Cím és mű 185 Szerző és téma 191 A másoló és szövege 193 Verselés és szövegállapot 198 Szókincs és formulák 201 A téma kibontása 209 A jellemábrázolás 213 A kritika ítélete 217 Heltai Gáspár, az író és könyvkiadó 220 A kiadói programváltás útján 220 Szépprózai kísérletek 226 A Cancionale-szerkesztő 230 A történetíró 235 Históriás ének és nagyepika 242 Frontáttörés és alászállás 242 Ilosvaitól Aranyig 248 A közösségi énekversenytől Balassi élménylírájáig A közösségi líra és Szegedi Gergely 255 A megtépázott énekszerző 255 "Szánja az Úristen..." 268 Szegedi Gergely zsoltáros énekei 278 Balassi verskompozíciói 286 Udvari költészet 286 Szimmetrikus és aszimmetrikus modellek 288 A Katonaének 299 Balassi lírai regénye: a nagyciklus 309 Száz vagy hatvanhat? 309 A mag: a Júlia-versek 317 A Nagyciklus fölépítése 323 A "nászajándék" 339 Összegzés 347 Függelék 349 összefoglalás 355 Rövidítések jegyzéke 363 Név- és címmutató 365