A magyar parasztság sorsfordulói 1514-2003

A parasztság évszázadokon át a társadalom alapját, a legnépesebb osztályát jelentette. Forrása, szülője, de főleg szenvedője volt a társadalom legtöbb esetben vajúdással járó átalakulásainak. A könyv a parasztság sorsát, társadalmi helytetét alakító, formáló események feltárására és azok hatásainak tényeken alapuló bemutatására vállalkozik. A fiatal korral járó vidámság és az "életre való felkészülés" időszakában elvégeztem a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemet, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, végül még egy tanári diplomát is szereztem. Szabolcsi paraszti származásom és munkahelyeim miatt mindig a mezőgazdasággal, az agrárgazdasággal, az agrárpolitikával, vagyis a paraszti világot alakító környzettel foglalkoztam. Nemzedékem indíttatásának mottója, iránytűje - amely máig is a fülembe cseng - valahogy így hangzott: "Van ebben az országban egy sokat szenvedett parasztság, van egy értékes ágazat a mezőgazdaság, amelyre az ország, a társadalom mindig számíthat. Ezek helyzetét mindig kísérd figyelelemmel, védd értékeit, érdekeit, segítsd boldogulását." Tulajdonképpen ezen szellemiség mentén alakult ki az agrárértelmiség. Természtesen az egyén is tudáson, tapasztalaton alapuló érési folyamaton megy keresztül. Először egy jelenségre lesz figyelmes, majd szelemileg egyre nagyobb, összetettebb horizontot képes átfogni, feldolgozni. Ezt látszik igazolni, hogy eddig mintegy 200 tanulmányom, cikkem (benne két könyv) jelent meg különböző folyóiratokban, amelyekben először szűkebb szakmai témákat dolgoztam fel, majd történelmi-gazdasági összefüggéseket is tartalmazó magyar tanyavilágról adtam hiteles képet, végül a legújabb kor igényének megfelelően piaci-stratégiai előrejelzések és a gazdasági-társadalmi differenciálódás témája adott feladatot. Mindezen témák kutátása, feldolgozása folyamán az előbb említett "iránytű" mágnesként válogatta és raktározta el a parasztásg sorsát érintő információkat. Az, hogy ezek most könyv formájában is megjelenhetnek és élvezhetővé válnak, még egy sajátos okát is meg kell említeni. Történetesen azt, hogy egy korszak jellemzése, bemutatása csak akkor lehet objektív, ha a megelőző és az utánna következő korszakkal is egybe tudjuk vetni, vagyis dialektikusan, fejlődésében, történelmi szemléletében vizsgáljuk az eseményeket. A jelen könyv ennek az igénynek kíván eleget tenni.