A magyar nyelv könyve

TARTALOM Általános ismeretek a nyelvről és a nyelvtudományról / A. Jászó Anna 9 A beszéd és a nyelv 9 A nyelv mibenléte 11 A nyelv a közlésfolyamatban 17 A nyelvek sokfélesége 20 A nyelvek típus szerinti osztályozása 20 A nyelvek eredet szerinti osztályozása 23 A nyelv változékonysága és állandósága 39 A nyelv belső sokrétűsége és egységessége 44 A nyelvtudomány 46 A nyelvtudomány problematikája, területei és módszerei 46 A nyelvtudomány rövid története / Albertné Herbszt Mária 51 Saussure munkássága 56 Nyelvészeti strukturalizmus 60 Generatív grammatika 68 Irodalom 72 Hangtan / A. Jászó Anna 75 A hangtan tárgya és felosztása 75 A beszédhangok létrehozása: beszédprodukció 83 A beszédhangok képzése: a beszélőszervek működése 84 A beszédhang mint fizikai-akusztikai jelenség 90 A beszédhangok észlelése: beszédpercepció 94 A beszédhangok csoportosítása 100 A magánhangzók 101 A mássalhangzók 104 A beszédhangok funkciója: fonológia 113 A beszédhangok kapcsolódása 119 A magánhangzók egymásra hatása a beszédben 120 A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben 122 A mássalhangzók és a magánhangzók egymásra hatása a beszédben 131 A szótag 132 A szupraszegmentális tényezők 136 Az artikulációs bázis - a kiejtési norma 142 A beszédhibák 143 A kiejtési hibák 149 A beszédhangok expresszivitása 152 Irodalom 156 Szótan / Bokor József 159 Szókészlettan 160 A szókészlettan és a szótárírás 160 A szókészlet és a szókincs 162 A szó- és kifejezéskészlet egységei 165 A szókészlet nagysága és az egyén szókincse 171 A szókészlet tagolódása, rétegződése, mozgása 173 Irodalom 185 Szófajtan 187 A szófaj fogalma és jellemzése 187 A szófajtani rendszerezés és a szófajok rendszere 192 A nem tiszta szófajúság és a szófajváltás 195 A mai magyar nyelv szófajai, fajtáik, jellemzésük, használatuk 200 Az ige 200 A névszók 205 Az igenév 216 A határozószó 221 A viszonyszók 224 A mondatszók 231 Irodalom 233 Szóalaktan 234 A szóalaktan mivolta, tárgya, helye a nyelvtanban 234 A szóelem fogalma és jellemzése, fajtái és csoportjai 236 A szóelemek alaki viselkedése 239 A szóelemek egymáshoz kapcsolódása és határkérdései 241 A nyelvtani tő fogalma, fajtái, típusai 246 Az igetövek tőtipusrendszere 247 A névszótövek tőtupusrendszere 249 A tövek használatának néhány egyéb kérdése 250 A jelezés és a ragozás 252 Az igeragozás 252 A névszóragozás 259 A főnévi igenév személyragozása 268 Az ige- igenévi személyragozás 269 A határozószói személyragozás 270 Irodalom 270 A szóalkotás módjai / Cs. Nagy Lajos 272 A szóösszetétel 272 A szóképzés 280 Rikább szóalkotási módok 295 Irodalom 298 Mondattan 301 A mondattan és a mondat általános kérdései / Cs. Nagy Lajos 301 A mondat meghatározása 302 A mondatok osztályozása 304 Irodalom 323 Az egyszerű mondat / Kálmánné Bors Irén 324 A szószerkezetek 324 Az egyszerű mondat részei 333 A mondatrész és a szófaj 378 Elemzési modell 382 Irodalom 386 Az összetett mondatok / Király Lajos 388 Az összetett mondat fogalma és fajai 388 A mellérendelt mondatok 388 Az alárendelt mondatok 393 A többszörösen összetett mondat 411 A körmondat 413 Irodalom 417 Jelentéstan / Hangay Zoltán 419 Bevezetés: a jelentéstan múltja és jelene 419 A nyelvi jel és a jelentés 420 A jelentésfajták 425 A szójelentés elemei 433 A szavak az értelmező szótárban: poliszémia és homonímia 434 A többjelentésű szavak 434 Az azonos alakú szavak (homonimák) 438 A rokon értelmű szavak 440 A jelenésmező 445 A jelentés ellentétessége 449 A jelentésváltozás 451 Kitekintés 455 Irodalom 456 Szövegtan / Hangay Zoltán 459 A szövegtan problémái 459 A szöveg fogalma 461 A szövegfajták 462 A szöveg szerkezete, címe és kohéziója 467 A nyelvtani kategóriák szövegbeli szerepei 476 A szöveg jelentésének kérdései 482 A szövegpragmatika 490 A szövegalkotásról és -befogadásról 491 Irodalom 493 Névtani ismeretek / Király Lajos 495 A tulajdonnevekről általában 495 A személynevek 497 A magyar személynévadás története 497 A vezetéknevek története 498 A keresztnevek történeti vizsgálata 501 A mai névdivat 502 A nők elnevezése 505 A becenevek 506 A földrajzi nevek 508 Az állatnevek 513 Az intézménynevek 515 Az áru- és márkanevek 516 Különleges tulajdonnevek 518 Irodalom 519 A mai magyar nyelvjárások / Király Lajos 521 A nyelvjárások általános kérdései 521 A köznyelv és a nyelvjárások viszonya 521 A nyelvjárások szerepe a nyelv életében 523 A nyelvjárási jelenségek keletkezése és terjedése 525 A nyelvjárási jelenségek határai 527 A nyelvjárási egységek 529 A magyar nyelvjárási jelenségek áttekintése 532 Hangtani jelenségek 532 Alaktani jelenségek 536 Mondattani jelenségek 538 A nyelvjárási szókészlet sajátosságai 539 A magyar nyelvjárások osztályozása 543 A nyelvjárások tanulmányozása 552 Irodalom 558 Gyermeknyelv / Albertné Herbszt Mária 559 Bevezetés 559 Hangtani jelenségek a gyermeknyelvben 561 A gyemreknyelv néhány szótani-alaktani sajátossága 564 Egyéb szóalkotási és szóhasználati módok 568 A gyermek mondat- és szövegalkotásának néhány jellemzője 570 Irodalom 574 A nyelvtudomány interdiszciplináris kapcsolatai / Albertné Herbszt Mária 575 Szemiotika 575 Kommunikációelmélet 579 Pszicholingvisztika 582 Szociolingvisztika 586 Etnolingvisztika 591 Matematikai nyelvészet 593 Irodalom 594 Rövidítések jegyzéke 596 Név- és tárgymutató 597 Tartalom 616 "Sok mindent hagy örökül egyik nemzedék a másikra - de mind között a legfontosabb a nyelv. Ez a hagyomány hordozza az évezredekben összegyűjtött tudásunkat, közvetíti az időben, s így folytonosságot biztosít az értelmes emberi életnek... A nyelvet jól és szépen használni egyike a legnagyobb örömnek. Megnyugtató beteljesedést jelent, amikor valamihez pontosan illő, tartalmát hiánytalanul kifejező szót találunk... S még van valami a nyelv csodái között, amit semmiképpen sem szabad említetlenül hagynunk. Legalább annyira fontos, mint minden egyéb, amiről eddig beszéltünk. Ő általa él valamely nemzet. Magunk, magyarok is. És tudnotok kell: ha a nyelv pongyolasága, botladozása a gondolat hitványulásának a jele, akkor romlása a nemzet életét veszélyezteti" - írja 1993-ban Sánta Ferenc "A nyelvről - iskolásoknak". A magyar nyelv könyvének célja egyrészt tájékoztatást adni a nyelvről és a nyelvtudományról, másrészt korszerű módon rendszerezni a magyar nyelvnek a nyelvhasználatot megalapozó szabályait. Elsősorban a felsőoktatás számára készült, de jó szolgálatot tett a közoktatásban, sőt a nagyközönség körében is. 1991-ben jelent meg, az azóta napvilágot látott hat kiadás bizonyította a könyv megbízhatóságát, használhatóságát, tanulhatóságát.