A magyar-horvát államközösség alkotmány- és jogtörténete

Jelen kötetben igyekeztem bemutatni a magyar-horvát államközösség 816 évig tartó alkotmány- és jogtörténetét. Ritka példa, hogy két ország ilyen hosszú ideig élt közös államban, méghozzá békésen, noha - elsősorban - a XX. századi publikációkban ezt a viszonyt igen sötét árnyalatban igyekeztek lefesteni. Nálunk Jellasics, a horvátoknál pedig Khuen-Héderváry nevek kerültek előtérbe, s így "ellenségként" vázolták le a szakírók a két nemzetet. Pedig a horvát-magyar viszony igenis barátságosnak mondható, hiszen a két nemzet képviselői évszázadokon keresztül egymást "testvéreknek", illetve "testvér nemzetnek" neveztek. Ha valójában olyan lett volna a magyar-horvát viszony, mint ahogyan azt a politikai irányzattól nem teljesen mentes XX. századi irodalom jelentős részében lehet olvasni, akkor aligha nevezték volna így egymást a horvát és a magyar országgyűlési képviselők. Horvátország függetlenné válása után megváltozott a légkör is, így ismét lehetőség adódik a két nép közös múltjának bemutatására. Előszó 7 Bevezetés 9 I. fejezet 12 A horvátok honfoglalása és a Független Horvát Királyság bukása 12 Trpimir (845-892), a horvát uralkodóház megalapítója 17 Branimir (879-892) a Független Horvát Hercegség megalapítója 18 A Horvát Királyság keletkezése 19 Szent László és a horvátok 29 Az állami szervezet a nemzeti uralkodóház idején 31 II. fejezet 39 A magyar-horvát államközösség Könyves Kálmántól Mohácsig 39 Az Árpád-házi királyok uralkodása Horvátországban 42 A horvát főurak ellenségeskedései 44 Az Anjou-házi királyok uralkodása 48 Horvátország belső szervezete az 1102-1526-ig terjedő időszakban 54 III. fejezet 63 A mohácsi vész után 63 A horvát Pragmatica Sanctio 72 A mai Szlavónia keletkezése 74 Fiume 75 A Raguzai Köztársaság (Respublica Ragusina) története 77 Ragusa belső szervezete 79 A Nagytanács 79 Kistanács 80 A herceg (rector) 80 Ragusa hadserege 80 A ragusai diplomácia 81 Az egyház 81 Ragusa tengerészete 82 A katonai határőrvidékek keletkezése és megszűnése 82 A horvát kérdés 89 Az illír mozgalom 98 Az első pártok horvát-szlavonországban 102 Az 1848. évi szábor választási rendje 105 Az alkotmányos élet visszaállítása 108 Horvátország belső szervezete 1526-1848. között 118 Vármegyék (Zupanije) 119 Városok 120 Az Egyház 120 IV. fejezet 121 A magyar-horvát kiegyezés 121 A kiegyezés előtt 121 A szerb kérdés horvát-szlavonországban 127 A magyar-horvát kiegyezés létrehozása 130 Az 1868: I. illetve 1868: XXX. tc. elemzése 155 A kiegyezés értékelése 167 IV. fejezet 172 A horvát bán és a szábor 172 A horvát bán 172 A bán kinevezése, felmentése, hatásköre 176 A horvát-szlavón-dalmát bán a magyar-horvát kiegyezés alapján 184 A horvát szábor 186 A horvát szábor (sabor) jelentősége 187 A horvát szábor és a magyar (közös) országgyűlés 188 A szlavón szábor 195 A horvát-dalmát szábor 198 A horvát sabor, mint országgyűlés 201 Tartománygyűlések 203 A dalmát szábor 203 Az isztriai szábor 210 A horvát királyi konferencia 212 Horvátország politikai pártjai az 1848-1918 közötti időszakban 225 Dalmácia a XVIII.-XX. században 227 Isztria 230 V. fejezet 232 Horvátország jogi rendszere 232 A törvényhozás 232 Közigazgatás 235 Bíráskodás 237 Az alkotmányos jogok 241 Állampolgárság 241 Vallásszabadság 241 Gyülekezési jog 242 Sajtószabadság 243 A tanszabadság 243 Az egyházjog 244 Horvátország magánjoga 247 Horvátország büntetési rendszere (a kiegyezés időszakában) 249 Büntetőeljárás és államügyészség 251 A büntetőeljárás alapelvei és az eljárás lefolytatása 253 Horvátország 1918 után 257 Irodalom 261