A magyar dramaturgia haladó hagyományai

Előszó A "Pravda" 1952. április 7-i számában közölt nagy dramaturgiai cikket az egész világ haladó drámaírói, kritikusai és színházi emberei fordulónak érzik a mai dráma történetében. A cikk nem váratlanul és nem elszigetelten jelent meg a szovjet sajtóban; sok hónapig tartó nagy vita előzte meg, utána pedig még inkább elmélyült és egyben igen konkréttá vált az eszmecsere. A dráma alapvető kérdéseinek tisztázását a XIX. kongresszus több felszólalójának, elsősorban G. M. Malenkovnak az irodalomra vonatkozó megállapításai tetőzték be. A nagyjelentőségű "Pravda"-cikk, sok iránytmutató útbaigazítás között a következőket mondja: "Tanulni a mesterséget, tanulni állhatatosan és szakadatlanul - ez most a legfőbb, életfontosságú feladata minden drámaírónak." Majd alább: "A párt felszólítja az irodalom és a művészet minden dolgozóját, hogy tökéletesítsék mesterségbeli tudásukat, fokozzák alkotásuk eszmei-művészi színvonalát". Mi a módja annak, hogy a drámaíró vagy a drámával foglalkozó más művész és a kritikus tanulja a mesterségét, tökéletesítse a mesterségbeli tudását? Egyedül a gyakorlat áll-e a rendelkezésünkre, vagy vannak a dramaturgiának megtanulható szabályai, amelyek ügyes alkalmazásából áll a "drámaíró mestersége"? Vissza Tartalom Háy Gyula: Előszó 5 Hegedüs Géza: Bevezetés 11 Előzmények (1558-1790) Bornemissza Péter: Az Elektra utószava 27 Küzdelem az állandó színházért (1790-1837) Benke József: A teatrum célja és haszna 31 Katona József: Az Ilka bírálata 34 Katona József: Mi az oka annak, hogy Magyarországon a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? 47 Kölcsey Ferenc: Körner Zrínyijéről 49 Kölcsey Ferenc: A leányőrző 55 Küzdelem a színszerűségért, a polgári drámáért (1837-1849) Eötvös József: Hugo Victor, mint drámai költő 65 Eötvös József: A francia drámai literatura és Victor Hugo 70 Bajza József: Shakespeare, francia színművek s az Athenaeum 78 Bajza József: A fehérek 82 Garay János: Mily irányt vegyenek színdarabjaink 84 Garay János: Játékszíni bírálatokról 87 Vörösmarty Mihály: A dráma belsejéről 90 Vörösmarty Mihály: Teleki László Kegyencéről 99 Vörösmarty Mihály: Hamlet 105 Vörösmarty Mihály: Peleskei nótárius 111 Vörösmarty Mihály: Gróf Benyovszky 117 Vörösmarty Mihály: Egy pohár víz 119 Petőfi Sándor: Nemzeti Színház 121 Az akadémizmus kora (1850-1880) Arany János: Bánk jelleme 127 Arany János: Az Ember Tragédiája meséjének alapvázlata 149 Erdélyi János: Az Ember Tragédiája 150 Szigligeti Ede: A dráma és válfajai 156 Gyulai Pál: A lelenc 173 Gyulai Pál: Az újromantikus irány bírálata 180 Salamon Ferenc: A drámai motívumokról 191 Tóth Kálmán: A drámai nyelvről 200 Zilahy Károly: A drámai nyelv 205 Vajda János: Kóros áramok 211 A kritikai realizmus dramaturgiája (1880-1919) Kertbeny Károly: Színpadi fogások Balassiban. A "Comédia Balassi Menyhárt árultatásáról" elemzése 219 Csiky Gergely: A drámai jellegről 229 Paulay Ede: A jellemábrázolás 232 Péterffy Jenő: Bessenyei "Filozófus"-a. Szentjóbi Szabó László "Mátyás király"-a 237 Péterffy Jenő: Két norvég dráma 240 Péterffy Jenő: A meiningeiek 244 Péterffy Jenő: Színházi szemle (Wagner: Rajna kincse és Walkür) 248 Alexander Bernát: Ofélia 255 Janovits Jenő: Az új dráma 268 Janovits Jenő: A népszínmű 272 Schöpflin Aladár: A népszínmű 274 Barta Lajos: Az átdolgozott Vén bakancsos 277 Nagy Iván: Osztrovszkij drámái 283 Hevesi Sándor: Az igazi Shakespeare 289 Hevesi Sándor: A színpad krizise 307 Hevesi Sándor: A vígjáték paradoxonja 312 Hevesi Sándor: Tragédia kell a népnek? 317 Bányai Elemér? Ödipusz a cirkuszban 323 Nagy Endre: Az Új Színházról 326 Kosztolányi Dezső: Új Színház 328 Móricz Zsigmond: A Sasfiók 331 Móricz Zsigmond: Új közönség 337 Jegyzetek 339 Jegyzetszótár 365 Idegen szavak magyarázata 376