A kopromisszumok kora (Magyarország krónikája 8.)

ELŐSZÓ: Ha csak címszavakban kellene szólni az 1711 és 1815 közötti korszakról, akkor először a kompromisszum szót emelném ki. A feszült XVII. század és a XVIII. század elejének függetlenségi mozgalma után az abszolutizmus kiegyezett a magyarsággal, s a Pramatica Sanctióval időtállóan illesztette be Magyarországot a Habsburg Birodalomba. másodszor a kompromisszum kisszerűségét hangsúlyoznám, mert a paktum nem az ország, hanem az egyetlen komoly politikai tényező, a rendiség érdekeinek mentén jött létre. Ez pedig a felvilágosodás dinamikus évszázadában megújulásképtelenségre ítélte a politikai közéletet és annak fórumait. Harmadszor az abszolutizmus janus-arcúságát kell megállapítani: a Bécsből kiinduló modernizációs törekvések politikai és gazdasági diszkriminációval összefonódva jelentek meg. Ez nemhogy megingatta volna, hanem - valóban országos érdekek képviselőjévé emelve - csak megerősítette a rendiség konzervatív azonosságtudatát. Az abszolutizmus és a rendiség e paradox harca és kompromisszuma - negyedszer - légüres térbe helyezte a magyar progresszió képviselőit, akik sem a nemzetellenes társadalomkorszerűsítés jegyében munkálkodó (felvilágosult) abszolutizmussal nem tudtak tartósan együttműködni, sem a nemesi nemzetben gondolkodó, konzervatív többséggel nem óhajtottak azonosulni. Végül a társadalomfejlődés lassúságát emelem ki. A népesség nagyarányú növekedése, az anyagi kultúra fejlődése ellenére a nemes, a polgár és a paraszt döntő többsége fölött átsuhant a felvilágosodás évszázada. TARTALOM: Előszó 5 Európa a XVIII. században 7 Centrum és peremvidék 7 Háborúk és békék 11 Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 18 A Pragmatica Sanctio 18 A magyar Pragmatica Sanctio 23 A megosztott ország 27 Erdély 27 A Partium 30 Horváthország, Szlavónia, Dalmácia 31 A határőrvidékek 33 A Temesi Bánság 34 Az ország működése 36 A magyar alkotmány 36 A koronázás 38 A legitimitás 39 Az országgyűlés 42 A játékszabályok 47 Életünket és vérünket 49 A hivatalok 52 Bürokrácia és feudalizmus 58 Változatok az abszolutizmusra 63 Az ideológia 63 Gyarmatosítás vagy gazdasági diszkrimináció? 66 Hadüzenet vagy kormányzati alapelvek? 71 Az ősi egyház ellen 76 A magyar alkotmány ellen 79 A császárság hívei 82 A magyar társadalom 86 Demográfiai forradalom 86 A magyarság visszaszorulása 90 A tér 94 Az átalakuló arisztokrácia 99 A nemesség és Mária Terézia 103 A testőrség 107 A művelt nemesi körök 111 A nemesi többség 115 Jobbágyok, zsellérek 117 A paraszti élet keretei 120 Az úrbérrendezés 123 A paraszti életmód 124 A polgár és a szabad királyi város 131 A mezőváros 136 A századforduló 138 Az abszolutizmus és a rendiség kiegyezése 138 A kulisszák mögött 143 Az érem másik oldala 148 Bécs és a nemesi reformerek 153 Nemesi reformerek, nemesi többség 154 A radikalizmus zsákutcája 158 A reform előtt 159 Időrendi tájékoztató 161 Irodalmi útmutató 165