A kompozíció poétikája

Alcím: A művészi szöveg szerkezete és a kompozíciós formák tipológiája Író/Szerző: Borisz Uszpenszkij Fordító: Molnár István Sorozat: Mérleg Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadás éve: 1984 Oldalszám: 283 Kötés: Puhatáblás Nyelv: Magyar Állapot: jó ISBN: 9630729105 Méret: 10 cm x 18,5 cm Bevezetés A "nézőpont" mint kompozíciós probléma 5 A "nézőpont" az ideológia síkján 17 A szerző, az elbeszélő és a hős mint az ideológiai nézőpont lehetséges hordozói 22 Az ideológiai nézőpont kifejezésének módjai 26 Az ideológiai és a frazeológiai sík viszonya 28 A "nézőpont" a frazeológia síkján 31 A megnevezés mint nézőpontprobléma 36 Megnevezés a mindennapi életben, a publicisztikában és a levél műfajában 36 Megnevezés a szépirodalomban 44 Szemléltetés: Napóleon megnevezése a HÁBORÚ ÉS BÉKÉ-ben 47 A szerző szólamának és a hősök szólamának viszonya a szövegben 55 Az idegen szólam hatása a szerzői szólamra 56 Az idegen szólam használatának legnyilvánvalóbb esetei 56 Különböző nézőpontok összefonódása az egyszerű mondatban. A beszélő és a hallgató nézőpontjának összefonódása 62 Különböző nézőpontok összefonódása egyetlen szóban 67 A szerzői szólam hatása az idegen szólamra 70 Kevésbé nyilvánvaló esetek: belső monológ 70 Nyilvánvalóbb esetek: a szerző hatása a szereplők egyenes beszédére 74 Az egyenes beszéd szerzői átdolgozásának néhány kérdése a HÁBORÚ ÉS BÉKÉ-ben 76 "Belső" és "külső" szerzői pozíció 84 A "nézőpont" a tér- és időviszonyok síkján 95 Tér 96 Az elbeszélő és a szereplők térbeli pozíciójának egybeesése 96 Az elbeszélő és a szereplők térbeli pozíciójának különbözősége 99 A folyamatos áttekintés 100 Az elbeszélő pozíció mozgásának egyéb esetei 104 A "madártávlat" 107 A némajelenet 109 Az idő 110 Időbeli többnézőpontúság. A nézőpontok összefonódása 111 Igeidő, igeszemlélet és a szerző időbeli pozíciója 116 A térbeli-időbeli jellemzés síkja a különböző művészeti ágakban 126 A "nézőpont" a pszichológia síkján 133 A viselkedés leírása a pszichológia síkján 137 Első módszer: külső nézőpont 138 Második módszer: belső nézőpont. A két leírási módszer formai jellemzői 140 A különböző pszichológiai nézőpontok kompozíciós felhasználásának tipológiája 144 Egyetlen nézőpont - változatlan szerzői pozíció 145 Több nézőpont - változó szerzői pozíció 148 A vizsgált esetek transzformációs leírásának lehetőségei 161 A pszichológiai nézőpont problémája mint a szerzői tudás problémája 163 A nézőpontok megkülönböztetésének sajátosságai a pszichológia síkján 165 A nézőpontok viszonya a mű különböző szintjein. Az összetett nézőpont 167 A mű különböző elemzési szintjein megnyilvánuló nézőpontok eltérése egymástól 169 Az ideológiai nézőpont eltérése a többi nézőponttól 169 Az ideológiai és a frazeológiai nézőpont eltérései 169 Az ideológiai és a pszichológiai nézőpont eltérései 172 A térbeli-időbeli nézőpont eltérése a többi nézőponttól 174 A térbeli-időbeli és a pszichológiai nézőpont eltérése 175 A térbeli-időbeli nézőpont és a frazeológiai nézőpont eltérése 178 Több nézőpont összefonódása egyazon szinten 179 Az elbeszélő pozíciójának összefonódása valamely más pozícióva a HÁBORÚ ÉS BÉKE felépítésében 180 "Helyettesített" nézőpont mint az elbeszélői és a szereplői nézőpont összefonódásának lehetséges esete 194 A művészi szöveg néhány különleges kompozíciós problémája 199 Hogyan függ a nézőpont a leírás tárgyától? 199 "Nézőpont" a pragmatika vonatkozásában 207 A szerző és az olvasó nézőpontjának eltérése 207 A kompozíció szemantikája, szintaktikája és pragmatikája 211 Strukrurális hasonlóságok a különböző művészeti ágakban. A festészeti és az irodalmi mű felépítésének azonos elvei 215 Belső és külső nézőpont 215 A belső és a külső nézőpont megnyilvánulása az elemzés különböző szintjein 215 A külső és belső nézőpont összefonódása az elemzés meghatározott szintjén 220 Külső és belső nézőpont a képzőművészetben 222 A művészi szöveg kerete 225 A keret problémája a különböző szemiotikai szférákban 225 A "keretek" a képzőművészetben 230 A külső és a belső nézőpont váltakozása mint a "keret" jelölésének formai eszköze az irodalmi műben 234 A művészi szöveg összetett jellege 243 A "háttér" ábrázolásának elvei 251 A háttér és a keret ábrázolásának azonos elvei 261 Zárómegjegyzések 265 Bibliográfia 273