A hideghegyek rabszolgái

Alan Winnington, az ismert nevű angol újságíró, ebben a munkájában személyes élmények alapján a dél-kínai Jünnan tartományban - főképpen az úgynevezett ,,Hideg Hegyek" között - élő három nemzetiség: a norszu, a va és a zsingpao - nemzetiség életéről, társadalmi berendezésről és a folyamatban levő változásokról számol be. A szerző 1957 végén látogatott el e nemzetiségek által lakott területekre. Maga a vállalkozás is tiszteltre méltó: ő az első külföldi, aki eljutott ezekre a területekre. S ugyancsak ő az egyetlen szerző, aki az első hiteles összefoglaló képet nyújtja az itt élő nemzetiségek életéről. Ezek a nemzetiségek sajátos társadalmi-történelmi formátumokban éltek a legújabb időkig: kialakult rabszolgatársadalomban, mint a norszu, vagy primitív ősközösségből a rabszolgaság felé tendáló társadalmi formákban, mit a vák vagy a zsingpaók. A Winnington ottjártakor azonban megindult az erjedés. A Kínai Kommunista Párt munkabrigádjainak áldozatos, szívós és körültekintő munkája nyomán, hallatlanul bonyolult körülmények között megkezdődött ezeknek az idejétmúlt társadalmi alakulatoknak a békés felszámolása, a rabszolgatársadalom megszüntetése, sőt esetenként a szocializmusba való átnövés feltételeinek megteremtése. a szerző különösen nagy figyelmet fordít azoknak a módszereknek a bemutatására, amelyekkel a kínai kommunisták a nemzetiségek között dolgoznak. A három nemzetiség társadalmi viszonyainak politikai elemzése mellett bő szociográfiai anyagot is nyújt a szerző: ismerteti a ,,XX. századi rabszolgaság" családi viszonyait, a sámánok szerepét, a rabszolga- és ősközösségi társadalom etikai problémáit. Winnington műve nemcsak az átlagolvasó, hanem a néprajz szakembereinek érdeklődésére is számot tarthat.