A helsinki Roccamatio család a tények tükrében

Yann Martel az elmúlt évek egyik legnagyobb nemzetközi sikerét aratta Pi élete című regényével, s bár ezzel lett egy csapásra világhírű író, már előtte is számon tartották a sokat ígérő tehetségek között, s nemcsak Kanadában, hanem sok más országban is, ahol megjelent az elbeszéléskötete. A helsinki Roccamatio család a tények tükrében a saját hangját nyughatatlanul kereső, a hagyományos elbeszélésmód és az újító szenvedély közti ideális arányt próbálgató fiatal szerző műve - a kötet négy elbeszélése így mind újabb oldalát villantja fel tehetségének és írói személyiségének. A címadó mű egy AIDS-ben haldokló fiatalember és barátja történetét meséli el: hogy elüssék a halál közeledtével látszólag értelmetlenül múló időt, kitalálják a helsinki Roccamatio család életének fordulatait, éspedig úgy, hogy azok alapjául a huszadik század egy-egy esztendejének eseményei szolgálnak. Az Amikor először hallottam John Morton amerikai zeneszerző "Donald J. Rankin közlegény concerto hamis hegedűre" című művét varázslatos elbeszélés a zene különös lelki hatásáról: a kanadai egyetemista egy ismeretlen zeneszerző sok-sok hibával előadott, de épp a tökéletlensége folytán felkavaró concertóját hallva érzi át, mit jelentett a vietnami háború, s milyen rettegés szoríthatja össze az ember szívét, ha rádöbben életének értelmetlenségére. Az Egy halál változatai-ban egy börtönigazgató írja le különböző változatokban egy kivégzett utolsó óráit az anyának - s a halállal való szembenézés e módjait látva az ember óhatatlanul mélyebben tekint önmagába... És végül A Vita AEterna Tükörtársaság fiatal elbeszélője megtanulja nagyanyjától a házi tükörkészítés fortélyait, de ami még fontosabb: az emlékek megőrzésének és a jelen pillanat teljes átélésének fontosságát.