A hallgatag Bramble ezredes

Megjegyzés: Nyomtatta a Fráter és Társa könyvnyomdája, Budapest. ELŐSZÓ Részlet a kötetből: Egy szép flamand csürben, Poperinghe határában bonyolította le ökölvivó bajnokságait a skót liad osztály. Mikor a mérkőzés végetért a tábornok felállott egy székre és trombita-hangon szónokolni kezdett: - Gentlemen, - mondta a tábornok, - figyelemreméltó küzdelmeket láttunk a mai napon és azt hiszem, hogy e látványt hasznos lecke gyanánt foghatjuk fel ama sokkal jelentősebb küzdelemmel kapcsolatban, amelyet rövidesen ujrakezdünk. Őrizzük meg nyugalmunkat; tartsuk nyitva szemünket; üssünk keveset, de erőset és harcoljunk a végsőkig. Három hurrá reszkettette meg a vén csűr falait és a gépkocsik motorjai felmordultak a kapu előtt. Bramble ezredes, Parker őrnagy és Aurelle, a francia tolmács, gyalog mentek szállásuk felé a komlókerteken és szárazföldeken keresztül. - Furcsa egy nép a miénk, - szólt Parker őrnagy. - Hogy egy francia érdeklődjék a boxmérkőzés iránt, azt kell csak neki mondani, hogy nemzete becsülete forog kockán ; egy angolt viszont meg lehet nyerni a háború számára, ha bebeszélik neki, hogy a háború olyan, mint egy boxmeccs. Ha azt mondják nekünk, hogy a húnok barbárok, udvariasan beleegyezünk, de azzal , hogy a hunok rossz sportemberek, fel lehet ellenük lázitani az egész brit birodalmat