A gyilkos varjak

A gyilkos varjak mai témájú regény, de a jelenkori alapcselekményt átszövi Ausztrália történetének legkevésbé ismert és legtragikusabb fejezete: Tasmania őslakosságának kipusztulása a múlt században. A főszereplő, Stephen Crisp, a hetvenes évek városlakó, liberális értelmiségije. Egyéni élete zsákutcába jut: állását elveszti, családi, emberi kapcsolatai szétzilálódnak, omladozik körülötte minden, bűntudat, halálfélelem gyötri, s csak ösztöndíjjal támogatott tanulmányának írása tartja benne valamennyire a lelket. Szinte rögeszmés megszállottsággal veti bele magát a tasmaniai őslakosság kutatásába, és George Augustus Robinson feljegyzéseiből (e történelmi alak, aki némi gúnnyal a "Békéltető" nevet kapta, a XIX. század közepének ismert személyisége volt Ausztráliában) kibontakozik előtte az iszonyú történet: miképpen vezette Robinson, eredményeire büszkén, katekizmustanulásba, száműzetésbe, betegségbe és halálba a szétszórtan élő törzseket. A vérontás, az erőszak és az ostobaság példáinak végeérhetetlen lajstroma, mely kutatásai során Crisp elé tárul, elviselhetetlen súllyal nehezedik rá. Egyre gyakrabban von párhuzamot a feltárt szörnyűségek és saját tapasztalatai között. Végül megérti, hogy kutatómunkájában nem lelhet vigaszt, és elutazik rögeszméjének forrásához, a Bass-szoros egyik szigetére, hogy drámai zárófejezetben kis híján rátaláljon a megoldásra.