A förgeteg hírnöke

A rigómezei vereség után Magyarország végveszélybe kerül. Nincs jelentős hadereje, amellyel fel lehetne tartóztatni egy esetleges török inváziót a déli határon. Hunyadi János, a megtépázott hírnevű kormányzó hiába igyekszik sereget toborozni, az Országtanácsot irányító bárók, főurak, különösképp Cillei Ulrik gondoskodnak róla, hogy ez ne sikerülhessen. Ráadásként a Jan Giskra által vezetett huszita hordák garázdálkodása lángba borítja az északi vármegyéket. Hunyadi kénytelen engedni a nyomásnak, és Felső-Magyarországra vezetni csekély erőit, hogy legalább ideiglenesen megzabolázza a megszállókat. Eközben keleten világformáló események zajlanak. Konstantinápoly új, ambiciózus császára mindent megtesz annak érdekében, hogy a küszöbönálló oszmán támadástól megvédelmezhesse az ezeréves várost. Ebben segítségére lehet egy magyar ágyúöntő mester, aki elismertség és vagyon reményében kínálja fel szolgálatait Konstantinnak. Igen ám, de tehetségére másnak is szüksége lenne: az Oszmán Birodalom trónörököse, a mind türelmetlenebb Mohamed elhatározza, hogy a hatalmat megszerezve első dolga lesz ostrom alá venni a keleti kereszténység metropoliszát. Viharfellegek gyűlnek keleten, nyugaton. Konstantinápoly egyetlen reménye Hunyadi János marad, azonban a magyar kormányzó kezét a belső széthúzás és árulás következményei kötik gúzsba. Márpedig ha Konstantinápoly elesik, a török hadak útjában már csak a megrendült erejű Magyar Királyság áll, mielőtt az iszlám a Nyugat meghódításába kezdhetne. Olybá tűnik, mindenki az Európa sorsát eldöntő végső összecsapásra készül...