Ismertető: Négy kötetes sorozatunk a magyar tudományos fantasztikus irodalom múltját mutatja be a XIX. század elejéről 1945-ig. Ritkaságokból, könyvtárak védett anyagából, gyűjtők féltett kincseiből válogattuk össze a legjobb, legértékesebb, ma is élvezhető írásokat, fantasztikus látomásokat, elképzeléseket a jövőből, esetleg a mi napjainkról.
Első kötetünket tartja a kezében az Olvasó, ebben a múlt század ismert és ismeretlen íróinak műveit közöljük, gondos válogatásban.
A négy kötet együtt teljes képet ad a magyar science fiction színes, gazdag, ma még feltáratlan múltjáról.
A művek szerzői: Urbán László, Ney Ferenc, Jósika Miklós, Jókai Mór, Frankenburg Adolf, Kardos Árpád, Tóvölgyi Titusz, Tóth Béla, Szomaházy István, Tábori Róbert - Szemelvények a XIX. század magyar fantasztikus irodalmából. Sci-fi rajongóknak ajánlom, hogy egyszer mindenképpen vegyék kezükbe.
- Ney Ferenc: Utazás a Holdba, 1836: a szerző által nemes egyszerűséggel ,,agyrémnek" minősített történet színtiszta utópia, kevés szatírával (ami főleg a nyugati technokraták képzelgései felé irányul), és némi tanító szándékkal (ami a magyar honfitársak felé irányul). Nagyon nehéz, régies nyelvezetű.
- Koronka József: Utazás a régi Európa romjai..., 1837: szatirikus poszt-apokaliptikus írás. Az író alighanem elsők között találta fel a ,,technoblablát" :)
- Jósika Miklós: Végnapok, 1847: regényrészlet, tulképp egy idegen bolygó bemutatása. Olyan szintű romantikus lelkesedés árad belőle, hogy ha nem nézném a korát, lelkifurdalás nélkül rásütném a ,,csöpögős" jelzőt.
- Jókai: Találmányok, 1853: rövid abszurd a technika fejlődéséről
- Jókai: A Hold és a Nap, 1853: jó humorú tréfa a tudományos felfedezésekről
- Jókai: A jövő század regénye, 1873: ezt a regényt általában ,,szokás" ismerni, legalább hallomásból. A részletet jól választották ki, egy izgalmas légicsata.
- Jókai: Csalavér, 1896: szintén regényrészlet, amelyben hőseink megismerik Volapük-ország furcsaságait, és rögtön meg is reformálják őket. Az idegen szavak részaránya szinte már fáj :)
- Agymállás, 1866: elég gyenge, de figyelemreméltó a ,,jövőbe látása". Feltételezi ugyanis az olyan veszélyes fegyverek létrejöttét, amelyeket a szembenálló felek nem mernek bevetni.
- Frankenburg: Magyarország nem volt, hanem lesz, 1880: újabb szatirikus, aki ezúttal a XX. századot próbálja megálmodni
- Beksics Gusztáv: Barna Arthur, 1880: regényrészlet, szerintem kifejezetten Verne modorában
- A világ törvénye ellen, 1880: zseniális. Olyan dolgokat képzel el, mint a molekuláris szintézis, a kibernetika alapjai, vagy a hidrogénmeghajtás. A környezetvédelmet is szinte mai szemmel látja. És még egy izgalmas kisregényt is alátesz az egésznek. Talán azért ,,ismeretlen" a szerző, mert időutazó létére nem fedhette föl magát? :D
- Kardos Árpád: Ég és Föld között, 1886: regényrészlet, egy űrutazás előkészületei. Elég kínos, hogy a XIX. század végén még mindig léghajót képzel el, mint alkalmas járművet. Ez eddig a legkevésbé kreatív írás.
- Tóvölgyi Titusz: Az új világ, 1888: részlet, de nem szól semmiről.
- Pollák Illés: A gépek világa, 1892: luddita demagógia. No comment.
- Tóth Béla: A fekete sugár, 1897: van egy gép, ami működik. Ennyi. Kéne valami fordulat is bele, hogy történetnek nevezhessem.
- Szomaházy: A kék szoba, 1897: nem igazán fantasztikus, de jópofa novella.
- Tábori Róbert: Az utolsó napsugár, 1900: kedves kis mese a százezredik évből. - További ismertető: "Belelapozás".
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
