A fekete kolostor

A kiváló erdélyi magyar író talán legmegrázóbb hangú írása az önéletrajzi ihletésu Fekete kolostor. Kuncz Aladárt 1914-ben egy breton faluban érte az I. világháború. "...a háború kitörésekor huszonnyolc éves fiatalember, hivatására nézve író, foglalkozására tanár, rajongója az életnek.A mozgósítás hírére menekülni próbál a zűrzavarból haza... Aztán öt évet töltött fogolytáborokban, tömlöcökben, egy sziget várbörtönében, kegyetlen vagy közönyös parancsnokok alatt, magyar, osztrák, német polgári foglyok társaságában, kedves és visszataszító, finom és faragatlan emberekkel, betegekkel, haldoklókkal, gyilkosokkal és dühöngő őrültekkel." - így jellemzi a regény színterét, környezetét és az író rettenetes hányattatásait Kosztolányi a Nyugat 1931 júniusi számában. A fogságban eltöltött ido borzalmairól, a kényszerközösségben formálódó emberi viszonyokról: barátságról, ellenségeskedésrol, vonzalmakról, a gyötrelemben megszületo bajtársiasságról, és mindenekelott a szabadulás álmáról, a hazatérés reményérol szól ez a mesterien megmunkált, gyönyörű regény.