A csillagok - Mi micsoda 3.

ELŐSZÓ A csillagos égbolt évezredeken át szinte megfejthetetlen rejtélyt jelentett az ember számára, aki ősidők óta bűvölettel nézte, hogy titkait kifürkéssze. Ezért válhatott a csillagászat - más néven az asztronómia - a legősibb tudománnyá. Évezredek kellettek ahhoz, hogy az emberiség megszabaduljon attól a naiv képzettől, amely szerint a csillagok egy óriási kupola belső felére rögzített világító pontok. Igaz, az ókori tudósok sejtették, hogy az égi kárpit, a Hold és a Nap több valamiféle planetáriumnál. Úgy képzelték, hogy a bolygók és a csillagok önálló égitestek, amelyek a Földhöz hasonlóan gömb alakúak, és ugyanúgy lebegnek a világmindenségben. De hiába is keresték, nem lelhettek rá a határt képező szilárd félgömbre, amit mögé képzeltek - mindenütt csak a világegyetem végtelen mélységei tárultak eléjük. Az újkori csillagászat születését attól a pillanattól számíthatjuk, amikor először sikerült meghatározni a bolygók egymástól való távolságát és némi fogalmat alkotni a Naprendszerről. Csak ettől kezdve lehetett bármit is mondani az égitestek valódi nagyságáról és fényességéről. Az eredmények igen izgalmasak voltak. Kiderült, hogy az égbolton látható legtöbb égitest sokkal nagyobb, mint a mi lakóhelyünk, a Föld. Ám arról, hogy mekkora is valójában a Tejútrendszerünk, s milyen hatalmas a világegyetem, amelyben a Nap és testvérei, a csillagok mozognak - nos, erről az emberiségnek még akkor sem voltak igazán sejtelmei, amikor már pontosan felmérték a Naprendszert, és a bolygók mozgásainak törvényeit is jól ismerték. Az űrutazások lehetőségei jelentős lépéssel hozták közelebb az embert a csillagok világához. Három égi szomszédunkat - a Holdat, a Vénusz és a Mars bolygót - már meg is érintettük, sőt, a Holdon már többször is járt ember. Így a legősibb tudomány, a csillagászat mit sem veszített érdekességéből, s ha lehet, ma még izgalmasabb, mint valaha. Vissza FÜLSZÖVEG Vajon mi az, amiben úgy istenigazából különb az ember a világ többi lényénél? Hiszen hozzá képest még egy macska is jobban is jobban tájékozódik a sötétben, és a delfinek is ezerszer jobban megértik egymás szavát (bocsánat: ultrahangját). Mi több, egy élettelen anyagú csillag fényesebben ragyoghat a legsugárzóbb emberi tekintetnél. Hát akkor? Talán abban, hogy kíváncsi. Bár a Mi micsoda? könyvsorozatból úgy tűnik, az ember kísérletező kedve még a kíváncsiságánál is nagyobb! Mindent megpróbál, hogy többet tudjon meg a világról, a természetről, a saját múltjáról. Megröntgenezi a múmiákat, mintát vesz távoli bolygókról, áramütésekkel vizsgálja saját ízlelőbimbóit a nyelvén, állatokat idomít... A legnagyobb kísérlet persze mindig az: hogyan is lehet úgy megosztani az eddig megszerzett tudást a többiekkel, hogy azt még a gyerekek is megértsék, de azért a tudomány igényessége se vesszen el belőle. A Mi micsoda? című könyvsorozat eddig sikeres kísérletnek minősült: Európa különböző országaiban 20 millió kötetet adtak el belőle! Magyarországon 1990-ben három kötet jelenik meg: A csillagok., Ahogy az állatok látnak, hallanak és éreznek., Bálnák és delfinek. Vissza TARTALOM Fények az égen 4 Milyennek képzelték őseink az égboltot? 4 Hogyan jöttek rá, hogy a Föld gömb alakú? 5 Ki állította először, hogy a Föld a Nap körül kering? 6 Ki számította ki a bolygók pályáját? 7 Csillagok születése 8 Hány csillagot láthatunk az égen? 8 Milyen a mi Naprendszerünk? 9 Így születik a Naprendszer 9 Miért különböző méretűek a bolygók? 10 Hogyan keletkeztek az óriásbolygók? 11 A Föld testvérei 11 Milyen a Föld felépítése? 11 Miért nincs élet a Vénuszon? 12 Miért ritka a Mars légköre? 13 Milyen hideg van a Marson? 14 Mik azok a kisbolygók? 14 Melyik a legnagyobb bolygó? 14 Hány gyűrűje van a Szaturnusznak? 16 Melyek a külső bolygók? 17 Üstökösök, meteorok és hullócsillagok 18 Milyen egy üstökös? 18 Mikor tér vissza a Halley-üstökös? 19 Mi az a meteorit? 20 Így keletkezik a meteoritkráter 21 A Nap - izzó gázgömb, atomkemencével 22 Miből áll a Nap? 22 Miért nem hűl ki a Nap? 23 Hogyan keletkezik a Nap fénye? 24 A Nap és a Föld 25 Mik azok a napfoltok? 25 Befolyásolják-e napfoltok az időjárásunkat? 26 Mi az északi fény? 26 Honnan jön az ultraibolya sugárzás? 27 Égi szomszédunk, a Hold 28 Hogyan jön létre egy teljes napfogyatkozás? 28 Hogyan jön létre az apály és a dagály? 29 Mik azok a "holdtengerek"? 29 Milyen a Hold felszíne? 30 Hogyan született a Hold? 31 A Nap testvérei 32 Mikor repül el a Voyager-2 a Szíriusz mellett? 32 Hogyan mérhetjük meg egy csillag távolságát? 33 Mi a fényév? 34 Hogyan mérhetjük meg egy csillag átmérőjét? 34 Mit nevezünk óriás és törpe csillagnak? 35 Mit nevezünk csillaghalmaznak? 35 Mit nevezünk kettőscsillagnak? 36 Mi a szupernova? 37 Milyen gyakran láthatunk szupernovát? 38 A Tejútrendszer 38 Miből áll a Tejútrendszer? 38 Mit nevezünk világító gázfelhőnek? 40 Milyennek mutatják a rádióhullámok a Tejútrendszert? 40 Mik azok a gömbhalmazok? 41 Mi az a fekete lyuk? 42 Az idő és a tér határai 43 Mi az a spirálköd? 43 Hogyan mérhetjük meg egy galaxis távolságát? 44 Hány galaxis van a világegyetemben? 44 Mi a vöröseltolódás? 45 Mi az ősrobbanás? 46 Távoli világok emberei 47 Van-e élet távoli csillagok bolygóin? 47 Láthatjuk-e valaha is űrbéli testvéreinket? 47