A babilóni (Der Babylonier) - Elbeszéli Nagy Sándor udvari orvosa

Megöltem Nagy Sándort -, ezzel a vallomással kezdi a babilóni Tamatam memoárját, aki az i. e. IV. században fogoly, harcostárs, kém, Nagy Sándor háziorvosa, s a perzsa király, Dareiosz bizalmasa volt. Így élt át nagy hódító hadjáratokat. A Közel-Keleten híressé vált gyógyító művészete. A templomudvarban az áldozati állatokon tanulmányozta az anatómiát, s öreg tanítómestere mellett lelkiismeretes, jó orvos vált belőle. Merész operációi bizonyítják bátorságát, ügyességét, és számtalan ember köszönhette életét a babilóni orvosnak. A híres orvos királynék és utcalányok kegyeltje volt, s a szép hölgyek sorra versengtek a megnyerő ifjú kegyeiért. Afrit királyné arany maszkja mögött halálos titok rejtőzött, Nagy Sándor szereleme, Roxané rejtélyes kiütéseitől volt kedélybeteg. Gyermekeket, koldusokat, harcosokat, kurtizánokat, aszkétákat és háremhölgyeket szabadított meg testi és lelki fájdalmaiktól. S végül Sándor, a babilóni keze között hal meg. Babilónia és Sába, a föníciai Thürosz és a Gangesz vidéke a színhelye ennek a nagy lélegzetű, színes, kalandos és szerelmi regénynek. A keleti erkölcsök és szokások, Nagy Sándor hódító hadjáratainak drámai eseményei, egy idegen világ, s egyszersmind egy darabka kultúrtörténet elevenedik meg benne.