A Valencia-rejtély, Hajónapló, Pályákon

Ottlik Géza mindannyiunk örömére hosszú idő után új kötettel jelentkezik. A könyv: négy kisprózai remekmű. A címadó írás egy színmű, pontosabban "hang- és képsor", melyről így ír Hubay Miklós: "A darab két főszereplője két idős elméleti fizikus - két magyar Prospero... Cholnoky - aki a világvég pillanatát kiszámította - a végzetes időpont előtt a néhány órával érkezik haza - negyven év után - Amerikából, hogy diákkori jó barátjával töltse együtt az anyagi világ utolsó óráját, amely beszélgetésük során oly végtelenné tágul, mint volt az ifjúságuk. Az eltűnt idő - tudjuk - a szinte megfoghatatlan emlékek külön világa. Ezt a beláthatatlan emlékek külön világa. Ezt a beláthatatlan, boldog, talányos labirintust járja a két barát, miközben utolsó százhúsz percét pergeti le a jövő. Egy harangszó emléke kísérte őket Gyulafehérvárról, egy szakítás >>rejtélye<<, meg egy jókedvű táncdalé (a címadó rejtély), hogy került bele valami mélabú >>Istenem, lehettünk volna boldogok...<< Ilyesmi. Csupa életbe vágó semmiség, viszont ezek kérdőjelezik meg az Univerzum totális elmúlását. A Semminek és a Mindenségnek a konfliktusa...