A Szent Grál útján

A katárok közössége, a "Parakléta Egyháza" a krisztusi időszámítás gnosztikus áramlatának egyik legfényesebb "láncszeme". A bogumilok munkáját átvéve, a 10. századtól kezdve Európában a katárok folytatták a megváltás ezoterikus keresztény tanának terjesztését, amely már rövid időn belül teljes virágzásnak indult, és csak az ellene indított, évtizedekig tartó üldöztetés tudta vérbe fojtani. A Grál-edény, a Szellem erőivel megtöltött kráter, ahogyan Hermész Triszmegisztosz nevezi, megjelent Európa felett, hogy az érett lelkeknek elhozza a megváltó szeret-üzenetet. A Grál egy másik nézete az emberben lévő Grál-kehely, amelyet ismét meg kell találni önmagunkban, meg kell tisztítani, és elő kell készíteni, hogy befogadhassa a szellem gyógyító erejét. A katárok tudatában voltak annak, hogy a lélek anyagtól való megváltása a Szent Grál keresztény beavatási misztériuma, a Betlehemből Golgotára vezető út tényleges követésével valósítható meg. E könyv olvasása során - miközben elkísérünk útján egy korabeli ifjú tanítványt - átérezhetjük mindazt a komolyságot és odaadást, amellyel a katárok e belső átalakulási folyamatnak szentelték magukat.